Az összefoglaló szerint 2019 januárjában 13,3 millió uniós állampolgár, az EU lakosságának mintegy 3 százaléka élt egy másik, nem állampolgársága szerinti EU-tagállamban.
Az EU-tagállamokban élő külföldiek többsége nem uniós országok állampolgára volt.
A külföldiek legnagyobb arányát Luxemburgban, a legalacsonyabbat Lengyelországban és Romániában jegyezték fel.
Luxemburgban a teljes népesség 47 százaléka érkezett másik tagállamból (39 százalék) vagy nem uniós országból (8 százalék).
Szintén magas arányban éltek külföldiek Cipruson (18 százalék) és Máltán (17 százalék) is.
A sorban Ausztria következik, ahol 8-8 százalék volt a más tagországból vagy az EU-n kívülről érkezettek aránya.
Az uniós statisztikai hivatal a külföldiek 10 százalékot is meghaladó arányáról számolt be Észtország, Lettország, Írország, Belgium, Németország és Spanyolország esetében is.
Ezzel szemben Litvánia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia népességének kevesebb mint 1 százalékát képviselték külföldiek 2019 elején.
Az Eurostat táblázata szerint a vizsgált időszakban Magyarország lakosságának 98 százalékát tették ki magyar állampolgárok. Területén 1-1 százalékban éltek más uniós tagállamok, valamint unión kívüli országok állampolgárai.
