A beruházók célkeresztjébe kerülhetünk

A járvány után átalakulhatnak a globális ellátási láncok: több ágazat nagyvállalata áthelyezheti a gyártóbázisait, ebben a folyamatban célpontok lehetnek a régiós országok, köztük Magyarország is – derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A lehetőség kihasználásának alapvető feltétele a hatékony termelés, és ezzel összefüggésben a további fejlesztések az automatizáció és a digitalizáció területén. Magyarország helyzetét javíthatja, hogy az utóbbi években a beruházások volumene nagyot nőtt. A hitelbiztosító szakértői szerint többek között gépipari, vegy-

ipari cégek térképére kerülhet fel a régió, benne Magyarország is a járványt követően.

Egyelőre abszolút bizonytalan a világgazdasági helyzet, még azt is nehéz megjósolni, mikor indul el a fellendülés. Az viszont valószínűsíthető, hogy a járvány után változások lesznek a termékeket a gyártósortól a végső fogyasztókig biztosító ellátási láncokban. A globális ellátási láncok átmenetileg leálltak, például a kínai gyárakban előállított termékekből alakult ki hiány az év első hónapjaiban, kínálati sokkot okozva számos piacon. A beszerzési vezetők a kockázatok csökkentése érdekében várhatóan diverzifikálni fogják a beszerzési forrásaikat – vélik a Coface hitelbiztosító szakemberei.

Az elemzés szerint Kína valószínűleg nem veszíti el vezető beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként megjelenő diverzifikációs folyamat megteremtheti a lehetőséget a kelet-közép-európai országok számára is arra, hogy növeljék részesedésüket a globális ellátási láncokban.

A régiós országok külkereskedelmi tevékenysége és a beépülésük az ellátási láncokba az elmúlt évtizedekben egyre fokozódott. Ezt a folyamatot segítette az érintett államok belépése az Európai Unióba. A Coface-elemzés szerint a képzett munkaerő, Nyugat-Európa közelsége, az utóbbi évek béremelései ellenére még mindig alacsonynak mondható a munkaerőköltség, a viszonylag jó infrastruktúra és a stabil üzleti környezet különböző befektetéseket terelhet a kelet-közép-európai térségbe. Mindez az alacsonyabb hozzáadott értékű gyártás szintjéről magasabb szintre emelheti a régiós, benne a magyar gazdaságot, számottevő növekedési lehetőséget biztosítva a térségnek.

A régió gazdaságai az elmúlt időszakban növelték a termelékenységüket az automatizálás és a „robotizáció” egyre szélesebb körű alkalmazásával. Az ilyen befektetésekre nagy szükség lesz a jövőben is, hiszen ezek segítségével tudnak igazán sokat profitálni az ellátási láncok átalakításából a régiós országok.

A Coface szerint Magyarországon a beruházások tempós növekedést mutattak az elmúlt években, ez pedig jó alapot adhat a következő időszakban a termelékenység fokozásához, a hatékonyabb gyártástechnológiák bevezetéséhez. Magyarországon a nemzetgazdasági beruházások a 2016-os visszaesés után, 2017-ben – éves összevetésben – 24,4 százalékkal, 2018-ban 19,6 százalékkal, 2019-ben pedig 13,9 százalékkal növekedtek. Hosszabb távon nézve pedig szintén látványos bővülés történt, tavaly a 2000-es szint 209 százalékánál jártak a beruházások a KSH adatai szerint.

A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó cégek, gépipari, vegyipari és szállítmányozással foglalkozó vállalatok térképére is felkerülhet a régió. Emellett az információtechnológiai szolgáltatásoknak is helyet adhat a kelet-közép-európai térség. Különösen, ha az érintett országok, köztük Magyarország, fokozni tudják a digitalizációs fejlesztést célzó beruházási volument.