A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2020 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 51 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 10 percet, míg a férfiak 4 óra 30 percet.
A tévére szánt időnk 11 százalékában hírműsorokat néztünk, ami több mint amennyi szórakoztató műsort fogyasztottunk.
Naponta átlagosan 25 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 100 db reklámfilmnek felel meg.
A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 második negyedéhez képest 25 perccel, míg 2018 második negyedéhez képest 31 perccel volt több. Ez a növekmény minden korcsoportban jelen volt, de a legnagyobb arányú kiugrást a 4-17 éveseknél tapasztalhattuk, akik naponta átlagosan 36 perccel több időt – 3 óra 17 percet – töltöttek a képernyők előtt a tavalyi második negyedévhez képest.
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog:
2020. április-június közötti időszakban ezúttal is a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 44 percet,
míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak naponta átlagosan 7 óra 13 perccel.
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 10 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, és ez a karantén időszakában sem változott jelentősebben.
A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6 százalékát,
átlagosan 4,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 második negyedévében.
A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1 százalékot tett hozzá, míg a 4-17 évesek a tévénézésre fordított idejük 1,6 százalékát töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával.
A napi átlagos tévénézési idő 40 százalékát fordítottuk a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 103 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra,
mely naponta átlagosan 5,1 millió nézőt ért el, és ezen nézők több mint 3 óra 22 percet el is töltöttek ott.
A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 44 percig nézték. A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,8 millió nézőhöz jutottak el, és egy átlagos néző 1 óra 40 percet töltött el velük.
A vírushelyzetben fokozott figyelmet szenteltek a nézők a hírcsatornákra, melyek 8,3 százalékos közönségarányt mondhattak magukénak
– 0,7 százalékponttal magasabbat, mint egy évvel korábban, napi átlagos elérésük pedig 2,5 millió volt, ami 160 ezerrel több néző, mint egy évvel korábban, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 26 percet szánt rájuk, ami 8 perces növekmény tavalyhoz képest.
A gyerekcsatornák részesedése szintén magasabb volt, mint 2019 második negyedévében: a tévénézési idő 6,5 százalékát tették ki, és közel 1,5 millió főt értek el naponta, ami enyhe csökkenést jelent tavalyhoz képest, ugyanakkor az elért személyek sokkal intenzívebben nézték – átlagosan 1 óra 58 percig – ami 24 perccel több, mint egy évvel korábban.
A DVD/videó/videójáték kategória 5,3 százalékról 6,6 százalékra növelte részesedését 2019 második negyedéhez képest, és naponta átlagosan 1,5 millió főt ért el: 320 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 54 percet töltött el a nézésével.
Visszaestek a sportcsatornák
A sportcsatornák közönségaránya 2019 második negyedévéhez képest a felére esett vissza: itt feltehetően a vírushelyzet okán törölt sportesemények, a friss tartalmak hiánya állhat a háttérben. A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak2. A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10,3 százalékos volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 16,1 százalékot képviseltek.
A sportműsorok a sugárzási időből 7 százalékban részesedtek, és ez nagyrészt ismétlések illetve sportmagazinokból állt, hiszen a vírushelyzet okán lényegében minden tervezett sportesemény – köztük a Labadarúgó EB is – lemondásra került.
Feltehetően emiatt a műsorfogyasztási arányuk a szokásos trendekhez képest igen alacsony, mindössze 2,4 százalék volt.
Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése megegyezett a mozifilmekével (10,3 százalék), ugyanakkor a fogyasztási arányuk (4,9 százalék) lényegesen alacsonyabb volt.
