Az EU nem ismeri el a fehérorosz elnökválasztás eredményét

Elkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli ülése a fehérorosz válságról, videokonferencián keresztül –jelentette be az Európai Tanács szóvivője Twitter-üzenetében szerda délben. A tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.

A megbeszélés témája a Fehérországban egyre súlyosbodó helyzet, annak fényében, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, kész katonai segítséget nyújtani Minszknek. Tanácskoznak arról is, hogy milyen támogatást nyújthatnak a hatósági brutalitás áldozatainak.

A tagországok elnökei és miniszterelnökei várhatóan döntenek a fehéroroszország ellen előkészített uniós szankciókról.

Charles Michel, a 27 uniós tagállamot tömörítő Európai Tanács elnöke kedden Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonos egyeztetése után, Twitter-üzenetében hangsúlyozta, hogy csak békés és minden felet érintő eszmecsere útján lehet megoldani a válságot Fehéroroszországban.

Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt szerdán arra kérte az Európai Uniót, hogy ne ismerje el a belarusz elnökválasztás hivatalos eredményét, mert az csalással született, és arra szólította fel az uniót, hogy tartsa tiszteletben a fehérorosz nép választását.

Fehéroroszországban több mint egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint az oroszbarát Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta a választást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta.

Lukasenka felszólította a belügyet a tüntetés felszámolására

Az elnök a titkosszolgálatot is beveti, már keresik a tüntetés szervezőit. A sztrájkoló állami média dolgozói pedig nem térhetnek vissza állásaikba.

A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe. Legalább két tüntető meghalt.

Fehéroroszország kedden katonai egységeket vezényelt nyugati határára, válaszul a külföldi kormányok nyilatkozataira a fehérorosz belpolitikai helyzetről.

Békét kérnek a visegrádi országok

A tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére szólították fel a fehérorosz hatóságokat a visegrádi országok (V4) államfői közös szerdai közleményükben.

Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh, Zuzana Caputová szlovák és Áder János magyar államfő a helyzet békés rendezését szorgalmazta.

Felszólítjuk az illetékes fehérorosz hatóságokat, hogy teremtsék meg a lehetőséget a helyzet politikai megoldására, tartsák tiszteletben az alapvető emberi és szabadságjogokat, illetve tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni erőszaktól

– áll a nyilatkozatban.

Támogatjuk a fehérorosz emberek jogát a szabad, tisztességes és demokratikus elnökválasztáshoz

– hangsúlyozták.

A V4-ek elnökei egyúttal önmérsékletre szólították fel a külföldi szereplőket, és azt kérték, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek alááshatják Fehéroroszország függetlenségét és szuverenitását.

Emellett üdvözölték, hogy az európai uniós tagállamok vezetői szerdán rendkívüli ülést tartanak a fehérorosz válságról. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyalnak arról, hogyan segíthetnék a párbeszéd kialakulását a hatóságok és a társadalom között, miként biztosíthatnák szolidaritásukról a helyieket, illetve várhatóan döntenek a Fehéroroszország ellen előkészített uniós szankciókról.

Az EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben az uniós állam-, illetve kormányfők videokonferenciája után.

Merkel kijelentette, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás „nem volt sem tisztességes, sem szabad”, ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki „rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott erőszakot – mondta a német kancellár.

Szankciók jönnek

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, és hamarosan

szankciókat vezet be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen

– jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők szerdai rendkívüli tanácskozása után.

Michel kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfői „világos üzenetet” küldtek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a fehérorosz néppel, és hangsúlyozta, a demonstrálók elleni atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy

a brüsszeli testület 53 millió eurót fog átirányítani fehérorosz kormányzati szervektől a civilszervezetek és a hatósági brutalitás áldozatai felé, valamint a koronavírus-járvány elleni harcra.

„A szabadságért és demokráciáért harcoló fehéroroszok mellett állunk” – szögezte le.

Megengedhetetlen a külső beavatkozás

Nem szabad megengedni, hogy Fehéroroszországban bármilyen külső beavatkozásra kerüljön sor – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Tanács (ET) videkonferencia formájában megtartott szerdai csúcsértekezlete után.

A külső beavatkozásra vonatkozó, az ET és ezen belül a közép-európai kormányfők részéről szerdán megfogalmazott intést kiemelve Morawiecki hangsúlyozta: mindez „természetesen Oroszországnak szól”, mivel Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vladimir Putyin orosz elnökkel egyeztet folyamatosan.

Akarjuk, hogy Fehéroroszországban a demokratikus folyamatot a nemzet irányítsa

– jelentette ki Morawiecki. Utalva Minszk gazdasági függőségére Moszkvától, a lengyel kormányfő hangsúlyozta: a demokratikus párbeszéd támogatása mellett „pozitív gazdasági programot” kell kidolgozni Fehéroroszország számára.