Legyengült közétkeztetési cégek vágnak neki a tanévnek, remélve, hogy nem kell újból elrendelni intézmények bezárását, ami az egy lábon álló és a kisebb cégek számára már biztosan végzetes csapás lenne
– közölte a Világgazdasággal Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a következő időszakban sok türelemre és megértésre van szükség a kihívások és az új hatósági előírások miatt. Például szinte megfeleződik az iskolai ebédlőkben egy időben étkeztethető tanulók száma a kötelező védőtávolság betartása következtében. Ez elnyújtott ebédidővel, hosszabb szünetekkel vagy több óraközi étkezési szünet elrendelésével járhat együtt.
A járvány elleni védekezés betartásán, a minél kisebb fennakadásokkal járó megoldásokon már javában dolgoznak az iskolákban
– jelezte a szakember.
A közétkeztető vállalkozások költségei megugranak, hiszen a kórházi szintű fertőtlenítés többe kerül, mint az eddigi, ugyancsak szigorú higiéniai előírások betartása, de hogy mennyivel, arról még nem készült ágazati szintű számítás. A konyhai alkalmazottak rendszeres hőmérőzése, a kötelező maszkviselés, az eszközök, a padló, a bútorok folyamatos vegyszeres fertőtlenítése mellett ózonos fertőtlenítésre is szükség lehet – sorolta Sáfár Ferenc a teendőket. Az nem változik, hogy a kiszállított ételeket három órán át kötelező melegen tartani, de az étkezési idő meghosszabbodása miatt az újbóli melegítés pluszköltségként jelentkezik, akárcsak a túlórára kötelezett személyzet bére.
Ahol nem lehet 11 és 14 óra között megoldani az összes diák étkeztetését, ott mindezzel számolni kell. Számolgatni egyébként még nem volt mit, a szakmai tagozat elnöke szerint a vállalkozások egyelőre a saját túlélésükre koncentráltak.
A tíz hónapos tanévből élő, legutóbb 133 milliárd forintos forgalmat elérő szektort megtépázta a tanév utolsó három hónapját is magában foglaló karanténidőszak:
a bevétel minimalizálódott, az önkormányzatok által kért házhoz szállítás és a köznevelési, közoktatási intézményekben tartott ügyeleti időszak megrendelései eltörpültek a szokásos volumen mellett.
Egyes cégek a bevételük 80 százalékát veszthették el az elmúlt fél évben, a többség a munkahelymegtartó támogatásokat sem tudta felhasználni. A bevételkiesés nagysága még nem látható ágazati szinten – közölte a Vimosz illetékese –, és az sem, hogy a foglalkoztatottak hány százalékától voltak kénytelenek megválni a munkaadók. Az őszi tanévkezdés reménye, a szokásos üzletmenetre való visszatérés esélye a cégek többségét arra motiválta, hogy minél több fontos dolgozót tartsanak állományban, hogy legyen kivel újraindulni. Sáfár Ferenc szerint átlagosan nagyjából 10 százalékkal csökkenhetett az alkalmazottak száma, de ez az arány azonnal megugrana egy második hullám, egy újabb jelentős forgalomkiesés esetén.
A közétkeztetőket egyelőre a régóta kezdeményezett áfacsökkentés sem segíti. A 27 százalékos sávban maradt szektorba a munkahelyi étkezdék üzemeltetői is benne ragadtak, noha az irodaházak és a termelőüzemek részleges leállása őket is rendkívül súlyosan érinti mind a mai napig, miután a home office munkarend sok helyen tartósnak bizonyult.
