Törökország és Görögország kijelentette, hogy készek tárgyalásokat folytatni a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert érintő vitatott hovatartozású tengeri területekkel kapcsolatos követeléseik rendezése érdekében – közölte a török elnöki hivatal, a Tayyip Erdogan elnök, Angela Merkel kancellár és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közötti videokonferenciát követően.
A múlt héten török külügyminisztérium még elfogadhatatlannak, valamint a valóságtól elrugaszkodottnak minősítette az Európai Parlament állásfoglalását, amelyben felszólították Törökországot, hogy azonnal állítsa le az általuk illegálisnak nevezett fúrásokat és tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, illetve hagyja abba a „nacionalista háborúra uszító retorikát”. A török kormány egyúttal úgy vélekedett, hogy az indítvány „összeegyeztethetetlen a jóindulattal és a józan ésszel”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy sem az Európai Parlament, sem az sem a tagállamok nem illetékesek „harmadik országok” határainak vagy joghatósági területeinek kijelölésében.
Törökország az EU-tag Görögországgal és Ciprussal már régóta vitázik a tengeri határokról, de az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával vizsgálódnak energiahordozók után a vitatott területen. Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.
Az EP képviselői szeptember tizedikei indítványukban arra szólították fel Törökországot, hogy tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől. Hangot adtak aggodalmuknak, miszerint a Földközi-tenger keleti térségében zajló konfliktus katonai fellépésbe torkollhat, és felhívták a figyelmet, hogy a feszültségeket csak jóhiszemű diplomáciai párbeszéden keresztül lehet enyhíteni. Az uniós állásfoglalás felkérte a tagországok kormányait képviselő Tanácsot, hogy álljon készen további célzottabb szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az EP állásfoglalást követően telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A török államfői hivatal beszámolója szerint Erdogan az egyeztetés során ismételten hangsúlyozta, hogy országa olyan megoldás híve, amely őszinte párbeszéden és méltányosságon alapul, illetve megóvja minden érdekelt fél jogait. Ankara a héten visszahívta Oruc Reis nevű kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban a Yavuz fúróhajó küldetését meghosszabbította.
Törökországnak jelentős az energiafüggősége Oroszországtól, Irántól és Azerbajdzsántól. Az ország energiaimport-számlája az elmúlt évben 41 milliárd dollár volt. A csökkentése javíthatná az államháztartás egyensúlyát, és enyhíthetné a folyó fizetési mérleg krónikus hiányát, amely a líra dollárhoz viszonyított rekordleértékelődését okozta. Ennek érdekében Ankara kőolaj és földgázkutatásokat végez a Fekete- és a Földközi-tengeren.
A múlt hónap végén a török Fatih fúróhajó mintegy 320 milliárd köbméter földgázt talált a Fekete-tenger mélyén: ez az ország eddig felfedezett legnagyobb gázmezője, azonban koránt sem akkora, hogy fedezni tudja az ország hosszú távú energiaigényét.
Éppen ezért pörgette fel Törökország a kutatásait a Földközi-tenger keleti medencéjében, ahol Egyiptom, Izrael, Ciprus és Görögország is jelentős gázmezőket fedezett fel korábban, de ahol Ankara eddig még nem járt sikerrel.
A földközi tengeri térségben akkor élesedett ki a konfliktus, amikor múlt hónapban Ankara – a Görögország és Ciprus által el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság érdekekre hivatkozva – kutatóhajókat indított a Ciprustól délnyugatra fekvő, vitatott hovatartozású tengeri olaj- és földgázlelőhelyek feltárására. A feszültséget élezte, hogy a törökök által a térségbe vezényelt Yavuz nevű, 230 méter hosszú fúróhajót három hadihajó kísérte, miután Ankara egy héttel korábban szintén hadihajók kíséretében juttatta el az Oruc Reis nevű, 87 méter hosszú kutatóhajóját a görög Kasztelórizo szigetétől délre fekvő vizekre. A feltárások azonban Görögország és az EU szerint görög felségvizeken zajlottak, és állásfoglalásuk szerint sértik a nemzetközi jogot. A feszültséget tovább növelte, hogy Görögország úgy próbálta akadályozni a török kutatásokat, hogy a francia és az olasz hadsereg részvételével hadgyakorlatot rendezett azon a területen, ahol a török kutatóhajó tevékenykedett.
Erre válaszul Törökország is erősítette katonai jelenlétét a térségben. A vita jogi alapja, hogy Ankara nem ismeri el Görögország azon álláspontját, hogy felségvizei közvetlenül Kasztelórizo szigetétől délre kezdődnek, mivel a törökök szerint egy ország kontinentális talapzatát és így felségvizeinek határát a szárazföldtől kell mérni. Egyes szakértők szerint a török álláspont részben azért méltányolható, mert ha Görögország különleges gazdasági övezeteket alakítana ki valamennyi, a török partokhoz közeli szigete körül, ezzel majdhogynem megakadályozhatná Törökországot, hogy jogszerűen kijusson a Földközi-tengerre.
A vitatott jogi helyzet ellenére az elmúlt években több part menti ország, Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre. Ám a törökök megegyezés nélkül kezdtek feltáró fúrásokba, kiváltva a térség országainak haragját. Görögország – hogy javítsa a nemzetközi pozícióját – megállapodást írt alá Egyiptommal a Krétától délre húzódó közös tengeri határokról. Ez megerősítette a helyzetét a Törökországgal a tengerfenék fúrására vonatkozó jogokról folytatott vitában.
Korábban hasonló célból Ankara is megállapodást kötött Líbiával. Ugyanakkor a görög-egyiptomi egyezmény nem egyeztethető össze a török-líbiai megállapodással. Görögország és Törökország között viszont máig nem történt közvetlen kapcsolatfelvétel a kérdésben. A felek közötti német és uniós közvetítési kísérlet ezúttal talán sikerrel jár majd.
