Sokat költünk az egészségünkre

A magyarok havonta személyenként átlagosan nagyjából 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre. Magánorvoshoz a lakosság négytizede jár legalább évente, főként fogorvoshoz és nőgyógyászhoz fordulnak ilyen formában. A koronavírus-járvány árnyalta mindezt: a magánorvoshoz járók 15 százaléka kevesebbet szánt ilyen szolgáltatásra – derül ki a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből.

A 18–69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és körülbelül ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül kapható készít­ményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítőszereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket a lakosság közel fele vásárol patikában vagy patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre csaknem harmaduk költ. A gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek havonta.

Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy az elmúlt két évben volt az egészségi állapotával kapcsolatos nagyobb kiadása. Ezek a költések leggyakrabban (38 százalékban) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokra mennek el. Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett nagyobb kiadása. Többségüknél ez ötvenezer forintnál alacsonyabb összeg, 26 százalékuknál húszezer forint alatt marad. Ám a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142 ezer forintra is rúghat. Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításokhoz is muszáj hozzányúlnia.

A magyarok mintegy 40 százaléka szokott legalább évente igénybe venni valamilyen magánegészségügyi ellátást. Leggyakrabban fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szolgáltatás is. Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek járnak. Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb húszezer forintot fizetett ki magánrendeléseken a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76 ezer forint volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40 ezer forintot költöttek.

A koronavírus-járvány elsősorban a maszkok és a fertőtlenítőszerek vásárlására hatott. Az ilyen termékeket vásárlók többsége (61-67 százalék) korábban kevesebbet költött ezekre, ha egyáltalán vásárolt belőlük. Most a magyarok átlagosan 1500 forintot fordítanak havonta fertőtlenítőszerekre, míg maszk vásárlására 900 forintot. A pandémiás időszak alatt tíz vásárlóból ketten-hárman a korábbinál többet költöttek étrend-kiegészítőkre és/vagy vitaminokra, további, egészségi állapotot támogató készítményekre. A megkérdezettek többsége (61 százalék) havonta ötezer forintnál kevesebbet fordított vényköteles gyógyszerekre, és csak 16 százalékuk fizetett tízezer forintnál többet. A járvány a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételét negatívan befolyásolta: akik korábban is jártak magánorvoshoz, azok többsége ugyanannyit, 15 százalékuk viszont kevesebbet költött ilyesmire, a lakosság alig tizede mondta, hogy többet költött, mint korábban.

A magyarok havonta átlagosan 1500

forintot költenek tisztítószerekre