A fekvőbeteg-ellátó intézményekben az ellátás során
minden tizedik beteget érint valamilyen nem várt esemény, ami a kórházak költségvetésének 15 százalékát terheli, a járóbeteg-ellátásban pedig minden negyedik beteg érintett
– mondta Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docense az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegbiztonsági világnapja kapcsán. Ilyen nem kívánt esemény a félregyógyszerezés, a nozokomiális fertőzés, amely a betegellátás közben alakul ki, de ide tartozik a betegek elesése vagy a lelet elcserélése, esetleg a trombózishalál. A mostani kimutatások szerint ezeknek az eseményeknek az 50-60 százaléka megelőzhető.
Mihalicza Péter, az SE munkacsoport-vezetője kiemelte: számításaik szerint egy-kétmilliárd forintból jelentős változást lehetne elérni, ha bevezetnék a beteg- és dolgozói biztonságot támogató vezetői értékelési és elismerési programot, ehhez azonban szakmapolitikai döntésre lenne szükség. Az általuk kidolgozott program szerint akár 20 százalékos keresetkiegészítést kaphatnának az egészségügyi teamek és a kórházvezetők is.
A WHO azt a célt tűzte ki, hogy az említett nem kívánt eseményeket 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni. Az Egészségügyi Világszervezet egy 2021–2030-ra szóló betegbiztonsági akciótervet is kidolgozott. Azt kérik a tagállamoktól, hogy tudatosítsák a döntéshozókban, az ellátókban és a társadalom egészében, hogy az egészségügyi ellátás következtében fellépő egészségkárosodások mértéke népegészségügyi probléma, és tegyenek meg mindent, hogy olyan megoldásokat, intézkedéseket dolgozzanak ki és léptessenek életbe, amelyek a probléma súlyát képesek csökkenteni.
A WHO az javasolja, hogy a tagállamok alakítsanak ki betegbiztonsági szakpolitikát és stratégiát, egyúttal nevezzenek ki nemzeti betegbiztonsági koordinátort.
A koronavírus-járvány következtében az egészségügyi ellátás a legnagyobb betegbiztonsági válságát éli szerte a világban – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a betegbiztonsági világnap apropóján. A pandémia példátlan nyomást gyakorol az egészségügyi rendszerekre, amelyeknek a működését az egészségügyi dolgozók biztosítják. Az Emmi arra törekszik, hogy a magyar lakosságot minél nagyobb biztonságban és jobb egészségi állapotban tudja, így lett a járvány első hullámában hazánk egész Európában az egyik legbiztonságosabb ország. Európa országainak több mint felében nem működik a hazaihoz hasonló járványügyi megfigyelő rendszer, és csak néhány országban kell kötelezően jelenteni az ilyen jellegű fertőzéseket.
