Okkal zsákolta a SpaceX részvényeit az ausztrál vasérc-lady, felvásárlót faragna Elon Muskból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Gina Rinehart ügyvezetésével működő Hancock Prospecting bejelentette, hogy részesedéshez jutott a SpaceX részvényeiből a vállalat múlt heti, rekordot döntő tőzsdei bevezetése során. A befektetés pontos mértékét nem hizták nyilvánosságra, ugyanakkor az Australian Financial Review értesülései szerint az meghaladja az egymilliárd dollárt. A hivatalosan Space Exploration Technologies néven működő űripari SpaceX 75 milliárd dollárt vont be a világ eddigi legnagyobb tőzsdei kibocsátásán, részvényei pedig az első kereskedési napon 19 százalékos emelkedéssel zártak. Rinehart vállalatának döntése pedig a Mining.com értékelése szerint egyértelmű üzenet: a nyersanyapiac ausztrál királynője az űrbányászatra fogad.
Fotó: Getty Images/Matt King
Egymilliárd dollárról szól a fáma: ennyiért vásárolhatott be Rinehart az űripari cégből
Ausztrália leggazdagabb üzletasszonyának neve Magyarországon talán kevésbé ismert a dúsgazdagok köréből Elon Musk vagy Jeff Bezos nevéhez képest. Neve néhány éve azzal került be a szélesebb sajtónyilvánosságba, hogy levetetett egy galériából egy róla készült, szerinte előnytelen képet. Most viszont úgy tűnik, a világ jelenleg első számú űrcégében lát fantáziát.
„Ez jelentős befektetés a Hancock számára” – idézte a vállalat közleménye Gina Rinehartot. „A SpaceX olyan ágazatokban tevékenykedik, amelyek kulcsfontosságúak és hosszú távon komoly növekedési potenciállal rendelkeznek” – áll a szövegben.
A tranzakció tovább erősíti a bányászati és az űripari szektor közötti kapcsolatokat, miközben a kormányok és magánvállalatok egyre intenzívebben vizsgálják, miként szolgálhatják a kritikus ásványkincsek, a víz és az energiahordozók a jövőbeli, Földön túli tevékenységeket.
A Hancock Kínán kívül az egyik legnagyobb kritikusásvány-portfóliót építette ki, többek között részesedéssel rendelkezik a Lynas Rare Earths és az MP Materials társaságokban.
Ez kedvező helyzetbe hozhatja a céget, ha az űripar fejlődése idővel valódi keresletet támaszt ezen nyersanyagok iránt.
Az egymilliárd dollárt meghaladó befektetés Rinehart egyik legnagyobb érdekeltségének számítana a Hancock nyugat-ausztráliai vasércbányászati tevékenységén kívül. A milliárdos üzletasszony az elmúlt években agresszíven terjeszkedett a ritkaföldfémek és más stratégiai jelentőségű ásványkincsek piacán.
Az űr gazdasága: minden az Artemis-misszióról szól
Természetesen nem csak arról van szó, a SpaceX az űreszközeihez szükséges nyersanyagok egy része kapcsán beszállítóként tekinthet Rinehart cégére, hanem arról is, hogy az űripar kibontakozásával a most tőzsdére lépett cég is beszállítóvá válik. Az iparági szakértők egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a bányászatnak a jövőben egyre nehezebben hozzáférhető területekre kell kiterjednie a világ nyersanyagigénye miatt:
- az északi-sarkvidéktől és a mélytengerektől kezdve
- egészen a Holdig és az aszteroidákig.
A NASA Artemis-programja 2032-ig kísérleti feldolgozóüzemek létrehozását tervezi a holdi erőforrások hasznosítására. Az elsődleges célpontok a víz, az energiaforrások és a holdi talaj, amelyeket később a fémek és ásványkincsek követhetnek. Az amerikai űrhivatal a múlt héten bemutatta az Artemis III küldetés legénységét, és bizakodó értékelést adott a program előrehaladásáról, ugyanakkor egy kulcsfontosságú kérdésre továbbra sem adott választ: vajon a misszió valóban készen áll-e a jövő évi indításra.
Ugyanis az Artemis III sikere jelentős részben Elon Musk SpaceX-én és Jeff Bezos Blue Origin vállalatán múlik.
Az űripari cégek olyan holdkompokat fejlesztenek, amelyek képesek lesznek az űrhajósokat holdi pályáról a felszínre juttatni.
Mielőtt ez megtörténhetne, a küldetésnek előbb a Föld közelében kell bizonyítania az ezekhez hasonló űreszközökkel végrehajtott kritikus manőverek működőképességét.
A holdi víz az egyik legértékesebb erőforrásnak számít, mivel oxigénre és hidrogénre bontható, amelyek létfenntartó rendszerekben és rakéta-üzemanyagként egyaránt felhasználhatók. Ez a körülmény az űrbányászat kezdeti gazdasági modelljét a fémkitermelés helyett inkább a hosszú időtartamú űrkutatási küldetéseket támogató infrastruktúra kiépítése felé tereli.
Az aszteroidák és a holdi lelőhelyek a feltételezések szerint nikkelt, vasat és platinacsoportba tartozó fémeket is rejtenek, kitermelésük azonban továbbra is rendkívül komoly technológiai kihívást jelent.
Még az űrbe jutás költségeinek csökkenése mellett is meg kell találni a megfelelő célpontokat, el kell jutni hozzájuk, ki kell nyerni az anyagokat, majd azokat vagy az űrben kell feldolgozni, vagy gazdaságosan vissza kell szállítani a Földre.
Ennek ellenére a magánvállalatok már most is előrelépéseket tesznek a területen. Az AstroForge nemrég 40 millió dollár friss tőkét vont be egy olyan küldetés finanszírozására, amelynek célja egy fémekben gazdag, Föld közeli aszteroida elérése. A vállalat hosszabb távon az ott található nyersanyagok kitermelését és finomítását tervezi. A cég emellett elsőként kapott kereskedelmi engedélyt az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságától mélyűri műveletek végrehajtására, ami fontos szabályozási precedenst teremthet a Föld körüli pályán túli magánküldetések számára.
Fotó: AFP
A számok rántják vissza az iparági szereplőket az űrből a talajra
A gazdasági realitások ugyanakkor továbbra is kijózanítóak.
Elemzők a NASA OSIRIS-REx minta-visszahozó küldetését alapul véve arra jutottak, hogy az irídium árának nagyjából 140 ezerszeresére kellene emelkednie ahhoz, hogy egy hasonló aszteroida-bányászati projekt megtérüljön.
Ez jól mutatja, milyen távol áll még az iparág a kereskedelmi léptékű nyereségességtől.
A jogi környezet sem rendezett. Az űregyezmény tiltja az égitestek feletti nemzeti szuverenitási igények érvényesítését, miközben a kitermelt erőforrások tulajdonjoga továbbra is vitatott kérdés. Ennek főként az az oka, hogy Kína és Oroszország nem csatlakozott az Egyesült Államok vezette Artemis-egyezményhez, az 1979-es Hold-egyezmény pedig nem élvezi a meghatározó űrhatalmak támogatását.
