Tíz pontban foglalták össze, mi döntheti el, lesz-e még magyar élelmiszer a magyar családok asztalán
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar mezőgazdaság jövője nem csupán agrárszakmai kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és nemzetstratégiai ügy is – erre figyelmeztet a Magosz Ifjú gazda és Gazdasszony tagozatának friss javaslatcsomagja. A szervezet szerint nem csak a mezőgazdaság jövőjéről van szó, hiszen a magyar föld, a hazai élelmiszer-termelés és a vidéki közösségek fennmaradása azon múlik, sikerül-e választ adni az agráriumot egyszerre sújtó kihívásokra: az elöregedő gazdatársadalomra, a dráguló termelésre, az időjárási szélsőségekre, a nemzetközi piaci nyomásra és a túlzott bürokráciára.
A 10 pontos javaslatcsomag röviden:
- Meg kell erősíteni a családi gazdaságokat és meg kell védeni az eddig elért eredményeket és kedvezményeket.
- A víz és a talaj még inkább meghatározó stratégiai erőforrás lesz a jövőben.
- Családi gazdaságok, kis- és közepes birtokok nélkül nincs a magyar vidéknek jövője.
- A magyar termékek piacvédelme alapvető érdeke a hazai mezőgazdaságnak.
- Nem csak a termelők, hanem a fogyasztók számára is kiemelten fontos a rövid ellátási láncok (REL) erősítése.
- A gazdák olyan ésszerű, rugalmas szabályozást várnak, amely nem büntet, hanem támogat.
- A jövedelmezőség és kiszámítható gazdálkodási feltételek biztosítása érdekében arányosabbá kell tenni a termelő,
feldolgozó és a kereskedő közti jövedelem-megoszlást. Csökkenteni kell a foglalkoztatást érintő adminisztrációt és
adóterheket. - A tudatos döntések meghozatalához elsősorban a kisebb gazdaságok számára szakmai segítséget, hatékony
tudásátadást is kell biztosítani, ebben szerepet játszhatnak az egyetemek, kutatóintézetek és az érdekképviseletek. - Növelni kell az agrárium társadalmi elfogadottságát és javítani annak megítélését. Ezzel erősödhet a város és a
vidék kapcsolata. - A fogyasztók felé hangsúlyosan kommunikálni kell
Így mentenék meg a mezőgazdaság jövőjét
A tízpontos stratégia egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyar mezőgazdaságnak csak akkor lehet hosszú távú jövője, ha a fiatalok számára is vonzó, kiszámítható és megbecsült életpályát kínál. A gazdaszervezet szerint sok gazdaságban továbbra is megoldatlan az utódlás kérdése, ami a következő évtizedekben komoly termelési kapacitásokat sodorhat veszélybe.
Ezért a családi gazdaságok megerősítését és az eddig elért kedvezmények megvédését tartják az egyik legsürgetőbb feladatnak.
A javaslatcsomag másik központi eleme a víz és a talaj védelme. A fiatal gazdák és gazdasszonyok szerint az időjárás szélsőségessé és kiszámíthatatlanná vált, ezért az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás és a talaj vízmegtartó képességének javítása stratégiai kérdéssé lépett elő. Úgy látják, a termelők részéről elengedhetetlen az okszerű vízhasználat, ugyanakkor ehhez biztosítani kell számukra a szükséges vízkészleteket is.
Kiemelt helyen szerepel a földkérdés is. A Magosz szerint családi gazdaságok, kis- és közepes birtokok nélkül nincs jövője a magyar vidéknek. A szervezet azt szorgalmazza, hogy fenn kell tartani az egyensúlyt a családi gazdaságok, a kisebb termelők és a nagygazdasági érdekeltségek földhasználata között, a földtörvénynek pedig ezt a célt kell szolgálnia. A dokumentum világosan fogalmaz: a föld tulajdonjogát magánszemélyeknél kell tartani.
A magyar termékek piacvédelme szintén alapvető követelésként jelenik meg. A Magosz arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió által kötött szabadkereskedelmi megállapodások nyomán olcsóbb, sok esetben gyengébb minőségű termékek érkezhetnek az európai piacra. A fiatal gazdák szerint nem lehet azonosként kezelni azokat az élelmiszereket, amelyeket teljesen eltérő termelési feltételek mellett állítottak elő.
Ezért egyértelmű jelöléseket követelnek az élelmiszer-alapanyag termelési helyének feltüntetésére.
A stratégia szerint a hazai élelmiszer-termelés nemzetstratégiai jelentőségű kérdés, ezért erősíteni kell a rövid ellátási láncokat. Ez nemcsak a gazdáknak, hanem a fogyasztóknak is érdeke: a helyi termelők nagyobb szerepet kaphatnának a közétkeztetésben, miközben csökkenteni kellene a kistermelői tevékenység túlszabályozását. A Magosz emellett a helyi feldolgozó kapacitások növelését is sürgeti, hogy a lokális termelés és a helyi feldolgozás jobban összeérjen.
A gazdák ésszerűbb és rugalmasabb szabályozást várnak. A dokumentum egyik legerősebb mondata szerint
a törvény ne furkosbot legyen, hanem mankó.
A Magosz szerint egységes jogértelmezésre, kevesebb adminisztrációra és a gazdaságok méretéhez igazodó előírásokra van szükség. Külön problémaként emelik ki a vadkárt is, amely sok gazdálkodó számára jelent súlyos veszteséget, ezért ezen a területen hatékonyabb megoldásokat sürgetnek.
A jövedelmezőség kérdése szintén kulcspont. A fiatal gazdák szerint miközben a termelési költségek jelentősen megemelkedtek, a felvásárlási árak sokszor legfeljebb stagnálnak.
Ezért arányosabbá kellene tenni a termelő, a feldolgozó és a kereskedő közötti jövedelem-megoszlást.
Emellett csökkenteni kellene a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztrációt és adóterheket is, mert ezek a terhek közvetlenül rontják a gazdaságok versenyképességét.
A Magosz szerint a kisebb gazdaságoknak több szakmai segítségre és hatékonyabb tudásátadásra van szükségük. Ebben szerepet kaphatnak az egyetemek, kutatóintézetek és érdekképviseletek is. A dokumentum értelmében nemcsak az információ átadása fontos, hanem a gazdálkodói együttműködések megerősítése is: ilyen lehet például a közös inputanyag-beszerzés, a gépek és erőforrások megosztása, valamint az értékesítési lehetőségek bővítése.
Sokat tehetnek a vásárlók is az egészséges magyar élelmiszerért
A stratégia külön fejezetben foglalkozik az agrárium társadalmi megítélésével is. A Magosz szerint a modern társadalom egyre kevésbé ismeri a mezőgazdaság működését, miközben erősödnek az agráriummal szembeni kritikák. A gazdák társadalmi megbecsültségének javítása erősítheti a város és a vidék kapcsolatát, ehhez azonban hatékonyabb kommunikációra van szükség, különösen a városban élő fiatalok és idősebbek megszólításában.
A fogyasztók edukálása szintén kiemelt cél. A javaslatcsomag szerint tudatosítani kell, hogy a magyar termékek rövidebb szállítási idővel és kisebb környezeti lábnyommal kerülnek a boltok polcaira, miközben egészséges választást jelenthetnek a magyar családok számára. A Magosz célzott kampányokat sürget annak érdekében, hogy a fogyasztók lehetőség szerint a helyi termelők terményeit részesítsék előnyben.
A dokumentum hosszabb távú jövőképet is felvázol. Eszerint 2056-ra a sikeres magyar mezőgazdaság alapja a fenntartható, jövedelmező, technológiailag fejlett és versenyképes termelés lehet, amelyben továbbra is meghatározó szerepük van a kis- és közepes gazdaságoknak. A szervezet szerint a víz és a talaj a jövőben még inkább stratégiai erőforrássá válik, a digitalizáció, az autonóm gépek, a mesterséges intelligencia és a precíziós gazdálkodás pedig egyre nagyobb szerepet kap.
