Zöldalapokra épül a válságkezelés

Ez az Európai Unió (EU) pillanata: a járvány okozta válság kezelését a reformok, a digitális fejlődés és a környezetvédelmi programok felgyorsítására kell felhasználnunk – ez volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének üzenete az Európai Parlament előtt tartott első évértékelőjében.

A járvány elleni küzdelem eddig nem látott közös kötelezettségvállalásra vezette az Európai Unió tagjait, és az elnök szerint ez jó alap nagyobb lépésekkel közelíteni a már megfogalmazott célok felé.

Ezekről többet beszélt, mint magáról a válságról, bár az utóbbi visszatérő eleme volt az évértékelőnek.

A járványról elmondta: ismét növekvő veszélyt jelent, és egyszerre kell megvédeni a polgárok életét és megélhetését. Ezért megerősítenék az Európai Gyógyszerügynökséget és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot, készleteket halmoznának fel, és át kell gondolni az egészségügyi hatásköröket – mondta.

Hozzátette: az EU a globális együttműködést sürgeti a vakcinakutatásban a „vakcinanacionalizmus” helyett.

A munkamegtartó programok mellett meg kell állítani a bérek csökkentését, ideje, hogy dolgozni kifizetődő legyen

– mondta.

Ezért a bizottság európai minimumbér-keretrendszer felállítását javasolja, kollektív tárgyalásokon vagy jogszabályba foglalt alsó bérkorlátokon keresztül, a helyi hagyományok csorbítása nélkül – tette hozzá.

A beszéd egy másik nagy újdonsága az volt, hogy a bizottság javasolja:

az unió 2030-ra 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentse a klímára káros gázok kibocsátását.

A kilábaláshoz elfogadott 750 milliárd eurós alap 37 százalékát költenék közvetlenül környezetvédelmi célokra – mondta Von der Leyen, és egyúttal bejelentette:

az alap 30 százalékát zöldkötvények kibocsátásával tervezik finanszírozni.

Egyúttal azzal igyekezett csillapítani a tagállamok adósságának idei felszökése miatt aggódókat, hogy egy 12 százalékos európai visszaesés után nincs itt az ideje a gazdaságösztönzés visszavonásán tépelődni, és a visszatérő növekedés teremti meg a stabilitást.

A válság még sürgetőbbé tette a tőkepiaci és a bankunió kialakítását,

máris felgyorsította a digitális gazdaság fejlődését, és a zöldtechnológiák fejlesztése a kilábalás hajtóereje lesz – ígérte.

Példaként említette a nemrég bejelentett svédországi projektet, amely szén helyett hidrogénből előállított energiával gyárt acélt. „Azt várom az Új Generáció (kilábalási) Alaptól, hogy új európai hidrogénvölgyeket teremtsen” – mondta.

Ez nem „Európa az első” program – mondta az elnök, egyértelmű utalással Donald Trump elnök „Amerika az első” szlogenjére.

Bárki nyer a novemberi amerikai elnökválasztáson, Brüsszel együtt fog működni vele

– ígérte, és hitet tett a széttörhetetlen euroatlanti együttműködés mellett. Trumpot azonban több ponton is bírálta, többek közt amiért Washington elfordult a Világkereskedelmi Szervezettől és az Egészségügyi Világszervezettől.

Változás kell, de megtervezett változás, és nem a nemzetközi rendszer lerombolása

– mondta. Kínával mint partnerrel és versenytárssal az EU-nak tárgyalnia kell, amint az a napokban is történt, de határozottan fel kell szólalni az emberi jogok megsértése ellen.

Akik ebben habozást látnak, azoknak az a válasz, hogy a bizottság szerint a jövőben ilyen ügyekben a tagállamoknak egységes döntés helyett minősített többséggel kellene határozniuk – vélte.

„Legyen szó Hongkongról, Minszkről vagy Moszkváról… Európának világosan és gyorsan kell kialakítania az álláspontját” – mondta.

A válságkezelési keret 37 százalékát közvetlenül környezetvédelmi célokra költenék

Kiemelt kép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency