A magyar emberek kétharmada vallja magát stresszesnek és 38 százalékuk nincs megelégedve alvásának minőségével – derült ki az Ipsos és a Huawei Technologies 10 országban végzett, nemzetközi kutatásából.
A vállalat közleményében hangsúlyozzák, hogy ez az érték kiugróan magas, Európában mi alszunk a legrosszabbul. A koronavírus drasztikus változást hozott, felforgatta mindennapjainkat, a szorongás és a stressz pedig kihatással van megszokott életünkre: az eleve rosszul alvó (38 százalék) válaszadók negyedének még tovább romlott alvásminősége.
A magyarok 66 százaléka stresszes
Az Ipsos nemzetközi, fogyasztói elégedettségi felmérésében arra kereste a választ, hogyan változott meg a lakosság életmódja és életminősége a Covid-19 megjelenése óta.
A 1,5 méteres távolság, a kötelező maszkviselés és a nyitvatartási korlátozások miatt kénytelenek voltunk gyökeresen megváltoztatni szokásainkat, életstílusunkat.
A Huawei megbízásából készített, mintegy 10 európai ország lakosaival végzett kutatásából kiderül, a magyarok 22 százaléka szerint rosszabbodott az életminőségük az elmúlt néhány hónapban.
Legtöbben a pénzügyi helyzetük romlását tapasztalták, (37 százalék érzékelt negatív változást ezen a téren, majd a fizikai állapot következett:
24 százalék vélte úgy, hogy rosszabb fizikai állapotba került a pandémia megjelenése óta, de érdekes módon romlott a válaszadók alvásának a minősége is (25 százalék nyilatkozott így).
A széles körben elterjedt stressz letaglózó, figyelembe véve, hogy a megkérdezettek 66 százalék vallja magát közepes mértékben vagy nagyon stresszesnek, és ennek nagy része a közelmúlt változásaiból adódik (48 százalék szerint emelkedett a stressz-szintje az elmúlt pár hónapban).
A magyarok közel kétharmada nem tudja kipihenni magát
Számos különböző tényező befolyásolhatja alvásminőségünket. A nem megfelelő matrac, a rossz párna vagy a túl vastag takaró eltörpül a stressz alvásra gyakorolt hatásai mellett.
A megkérdezettek 15 százaléka úgy érzi, a stressz miatt romlott az alvásminősége, 63 százaléka véli úgy, hogy ez is okozhatja az éjszakai forgolódást. Ráadásul a magyarok emellett más, különböző egészségügyi – mentális és fizikai – problémáktól is szenvednek, beleértve az energiahiányt (44 százalék), az alvászavarokat (38 százalék), a motiválatlanságot (29 százalék) és a szorongást (29 százalék). A legtöbb esetben ezek a tipikus stressztünetek szintén az elmúlt hónapokban jelentek meg vagy erősödtek fel.
A magyarok 44 százaléka egyáltalán nem elégedett az alvásának minőségével és mennyiségével. 47 százalékuknak gondot okoz az elalvás, 39 százalékuk pedig nehezen alszik vissza, ha éjszaka felébredt. A megkérdezettek 62 százaléka vallja, sokszor fáradtabbnak érzi magát alvás után, mint előtte.
Stresszkezelés – Élen a gyógynövény és a tea
A kutatásban résztvevők egyértelműen kapcsolatot vélnek felfedezni a stressz és az alvásminőségük romlása között. A magyar emberek bevált kikapcsolódási módszere a barátokkal/családdal (93 százalék) eltöltött idő, a zenehallgatás (91 százalék legalább néha megteszi ezt), illetve a videós/tévés tartalmak fogyasztása (ezt 84 százalék említi). A magyarok több mint harmada (41 százalék) gyógynövényes gyógyszerekben vagy teákban keres segítséget, némelyikük a fizikai aktivitásban (34 százalék legalább időnként fut, 28 százalék az edzőterembe jár), vagy a meditációban (36 százalék töltődik fel általa).
A technológia ebben is segít
A válaszokból kiderült, a megkérdezettek törekednek arra, hogy csökkentsék mindennapi életükben a stresszt, ezáltal javítsanak alvásminőségükön. Ehhez különböző technológiai eszközöket is bevetnek:
az alvászavarral küzdők több mint fele (51 százalék) válaszolt úgy, hogy okostelefonos és egészségügyi alkalmazásokat használ kikapcsolódáshoz/elalváshoz, amivel növelheti az alvásminőségét, könnyítheti az elalvást, zavartalanná teheti a pihenését.
Nemcsak az elalváshoz, hanem az alvás minőségének méréséhez is használják az okoseszközöket, a legtöbben (58 százalék) okosórát választanak alvásuk feltérképezésére.
