BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Közélet

KPMG: csak álom lehet a tengerparti home office?

Sok munkavállaló reménykedett abban, hogy a távoli munkavégzés földrajzi értelemben is távolivá válhat.

Sok munkavállaló reménykedett abban, hogy a távoli munkavégzés földrajzi értelemben is távolivá válhat, és akár egy tengerpartról is vígan dolgozhatnak. A másik oldalon a cégvezetők azt remélték, hogy munkaerő toborzási tevékenységüket ki tudják terjeszteni más országokra is – írja a KPMG közleményében.

Sajnos mindennek komoly jogi és adózási akadályai vannak. Egyes országok már léptek, de ők sem kínálnak megoldást minden problémára, mert azok nemzetközi egyezményekből fakadnak.

Alaposan felforgatta a munka világát Covid-19 járvány,

cégek tömegei tanulták meg villámgyorsan kezelni a távoli munkavégzést,

amit pedig legfeljebb hosszú távon terveztek bevezetni, és emberek milliói dolgoznak home office-ban.

Fotó: AFP

Nem mindenki boldogtalan ettől

Van, akinek eleve jobban megfelel az otthoni munkavégzés, másokat kényelmetlenségtől óv meg. Közéjük tartoznak az országok közt ingázó, jellemzően vezető, vagy felsővezető munkatársak, akiknek a családja más országban él, és akiknek most nem kell, be- vagy kiutazniuk Magyarországról néhány hetente ahhoz, hogy szeretteikkel találkozzanak.

Örülnek azok a – tehetősnek számító – munkavállalók is, akiknek nem okozna gondot, hogy a budapesti téllel szemben mondjuk Baliról végezzék a munkájukat. Ők a digitális nomádok, akiknek praktikusan mindegy, hogy honnan végzik a munkájukat, és ha már így van, akkor igyekeznek jó klímájú, kellemes hangulatú, szép országokból év városokból végezni a munkájukat, lehetőleg olyanokból, ahol a nincsenek járványügyi korlátozások.

Ugyanígy felcsillant a lehetőségétől számos HR-es szeme is

Ők azt a lehetőséget látták meg, hogy

az elmúlt években rendkívül nehézkessé vált munkaerő toborzási tevékenységüket, kiterjeszthetik más országok és régiók munkaerőpiacaira is.

Miért ne végezhetne egy jól képzett román, üzbég, vagy indiai állampolgár olyan irodai munkát távolról egy magyar vállalat számára, amit a magyar munkavállalók is otthonról végeznek el?

Nos, azért, mert a munkaerőpiaci változásokra a jog rendkívül lassan reagál, így manapság számos jogszabály nehezíti már magát a home office-t is, az országok közötti ingázás adó- és járulékügyi megítélése pedig kifejezetten problémás

- mondja erre Szűcs Andrea, a KPMG igazgatója.

Nem véletlen, hogy az angol bankok sorra rendelik haza az idegen országból – mondjuk Horvátországból – home office-ozó alkalmazottaikat. Szűcs Andrea szerint mindezek a problémák kezelhetők, de mindenképpen adminisztrációs terhet rónak a cégekre.

Kezdjük a home office-szal

Ma Magyarországon számos magyar cég alkalmazza az A-B, vagy A-B-C módszert, azaz azt, hogy a munkavállalókat csoportokba osztja, és hol az egyik, hol a másik csoport jár be dolgozni, hogy csökkentsék a fertőzés kockázatát. Kevesen tudják azonban, hogy

a hatályos Munka Törvénykönyve szerint ez a munkaszerződések módosítása nélkül nem feltétlenül fenntartható állapot.

Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy ha valaki be akar menni dolgozni, akkor az hiába az A csoport tagja, be kell engedni a B héten is.

Mivel a járványra senki nem készült, ez a munkaszerződések kényszerű módosítását vonhatja maga után

- fűzte hozzá a KPMG igazgatója.

Sok cég hidalta át ezt a problémát a belföldi kiküldetés – azaz a más munkahelyen történő munkavégzés – lehetőségére vonatkozó jogszabály alkalmazásával, csakhogy ennek időkorlátja van: 44 munkanapnál tovább nem küldhető kiküldetésbe a munkatárs, ez pedig a járvány eleje óta valószínűleg többszörösen lejárt.

Nem könnyű segíteni sem a home office-ban dolgozó kollégákat

Ha a munkáltató szívesen hozzájárulna ahhoz, hogy alkalmazottai a vállalati sztenderdeknek megfelelő körülmények között dolgozzanak, akkor az bizony adózási akadályokba fog ütközni

- mondja erről a szakértő.

A mai szabályok szerint ugyanis egy laptop gond nélkül adható a dolgozónak, mivel az hordozható eszköz, otthoni és irodai munkavégzésre egyaránt alkalmas, de ha egy kényelmes széket, vagy egy asztali gépet, ergonomikus képernyőt, vagy bármi mást akarunk juttatni neki, netán beszállnánk az otthoni villanyszámlájába, akkor az a munkavállaló oldalán szja és tb köteles jövedelemként jelenik meg.

Mi a helyzet az adózással?

A buktatók még nem értek véget, de ne vesszünk el a részletekben nézzük meg mi a helyzet a külföldi munkavállalással és toborzással. Ha valaki külföldről akarná magyar cégnek végezni a munkáját akkor

Európán belül mozogva a helyzet egy darabig egyszerű, hiszen a közös piacon semmi nem tiltja, hogy hazadolgozzunk.

Adózási szempontból azonban egy idő után problémák vetődhetnek fel, mert azt egyik ország sem szereti, ha nála dolgozó külföldiek nem nála adóznak.

Éppen ezért alapértelmezésben a hatályos jogszabályok szerint 183 nap ottani tartózkodás után a személyi jövedelemadót már helyben kell megfizetni, helyi szabályok szerint. (Vannak helyzetek, amikor már sokkal előbb, de ezt most nem részletezzük.) Ez nem lehetetlen, az államok az EU-n belül viszonylag hatékonyan kezelik ezt a problémát, megosztják a munkavállaló jövedelmét és ez alapján az adóját is, de mindenképpen hivatali utánajárással és ügyintézéssel jár.

A tanácsadó cég tapasztalatai szerint sokkal problémásabb ennél a TB-járulékok ügyintézése, pedig az ember szeretne mindig biztosított lenni ott, ahol tartózkodik, különösen egy világjárvány idején. A járulék mértéke és megfizetésnek módja azonban sokszor Európán belül is rémálom, ha az embernek nem helyi cég a munkáltatója.

Nem tudjuk, hogy a munkavégzés gyökeres megváltozására mikor tudnak érdemeben reagálni az országok általában, az Európai Unió és benne Magyarország.

A jogszabályi hátteret az uniós közös jog, magyar jogszabályok és nem ritkán kétoldalú egyezmények biztosítják, amik átalakítása különösen hosszú időbe telhet, addig hiába a megváltozott munkavégzési lehetőségek, ezek gyakorlatba ültetése, rendszerszintű használata biztosan rendkívül macerás marad

- vélekedik a szakértő.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek