A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 15 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy az ügyfél egyes SET GROUP részvények megvásárlására bennfentes információk felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.
Az MNB hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy természetes személy által adott tőzsdei megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései. Bennfentesnek tekintendő többek között minden olyan, pénzügyi eszközzel kapcsolatos pontos információ,
amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására.
A tőkepiaci törvény, s a vonatkozó uniós rendelet tiltja a bennfentes információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek bennfentes kereskedelemnek minősülnek.
A SET GROUP Nyrt. a vizsgált időszakban két bennfentes információ nyilvános közzétételét – a kibocsátó jogszerű érdekeit szem előtt tartva – késleltette, s ezt be is jelentette a jegybanknak. A kibocsátó által vezetett bennfentesek jegyzékén a természetes személy állandó bennfentesként szerepelt, az érintett információkról tehát azok nyilvánosságra kerülése előtt jogszerűen szerzett tudomást.
A piacfelügyeleti eljárásban vizsgált ügyletkötések során azonban ezeket
a bennfentes információkat jogszerűtlen módon felhasználva tőzsdei megbízásokat adott, amelyekkel tiltott bennfentes kereskedelmet valósított meg.
A magánszemély saját bevallása szerint tisztában volt azzal, hogy a tranzakciók végrehajtása során az érintett bennfentes információk közzétételét a kibocsátó késleltette. Elmondása szerint viszont – amiatt, mert az érintett napokban „szándékos piaci manipulációt” tapasztalt –, úgy ítélte meg, hogy nem veszélyezteti a piac integritását, ha nem nyereségszerzési, hanem „árfolyamvédelmi” szándékkal tranzakciókat végez. Azonban a bennfentes kereskedelem tilalma alól sem az esetleges racionális gazdasági indok, sem pedig – az önmagában is tiltott piaci manipulációra utaló – „árfolyamvédelmi cél” nem mentesít. Továbbá a magánszemély – mint a MAR szerinti vezetői feladatokat ellátó személy – elismerte azt is, hogy
a SET GROUP Nyrt. felé nem jelentette be az általa kötött ügyleteket, ezáltal nem tett eleget egyéb jogszabályi kötelezettségének sem.
Mindezek nyomán az MNB 15 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az érintett természetes személyt a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt és további 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a magánszeméllyel szemben a MAR vezetők ügyleteire vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Az ügy kapcsán az MNB bennfentes kereskedelem gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen.
Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a jogsértő tevékenység – viszonylag alacsony volumene miatt – csekély mértékben érintette a tőkepiac biztonságos működését.
