Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már májusban előterjesztheti a világjárványokról szóló nemzetközi megállapodásra irányuló javaslatát
– jelentette be kedden Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatón. Charles Michel hangsúlyozta, az mindent megtesz, hogy segítse az oltóanyagok globális előállításának finanszírozását. A világméretű együttműködési keretrendszer felállítását 24 vezető politikus – köztük a francia elnök, a brit, a német, az olasz és a spanyol kormányfő – javasolta.
Az EU-nak azonban egyelőre a saját oltási kampányát sem sikerült kellőképpen felgyorsítania,
pedig ettől függ a gazdaság talpra állása a járvány okozta válságból. A helyzet azonban remélhetőleg hamarosan megváltozik, amint felpörögnek a gyártási kapacitások Európában.
A Deutsche Welle összeállítása szerint
a BioNTech marburgi gyárában június végére már 250 millió adagot állítanak elő a Pfizerrel közösen kifejlesztett vakcinából,
a palackozásba és a csomagolásba pedig beszáll a francia Sanofi frankfurti üzemegysége is, ami újabb 125 millió adagot jelent az EU számára. Áprilisban megkezdi a szállítást a 27-eknek az amerikai Johnson & Johnson, amely már megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét, és májusban vagy júniusban várhatóan jóváhagyják a második német mRNS-alapú vakcinát, a CureVacét is, amelyből az év végéig 300 millió adagot terveznek gyártani.
A cég kedden megállapodást kötött a svájci Celonic csoporttal az együttműködésről, de korábban már leszerződött a Novartisszal, a Bayerrel, a francia Farevával, valamint a Wacker and Rentschler Biopharma SE-vel is. Az EMA engedélyére vár egy másik amerikai oltóanyag, a Novavax is.
Az EMA emellett vizsgálja a Szputnyik V-t, áprilisban pedig szakértőket küld Oroszországba,
hogy a helyszínen tanulmányozzák a klinikai tesztek eredményét és a vakcinagyártási folyamatot. Bár másokhoz hasonlóan Oroszország sem képes egyelőre elegendő oltást előállítani, már több mint tíz országgal megállapodtak a technológia átadásáról. A svájci központú Adienne Pharma & Biotech vállalat például júliusra megkezdi a termelést Olaszországban, az év végére pedig a tervek szerint már tízmillió adag vakcinát állít majd elő.
Az orosz R-Pharm a bajor gyárában is több millió adag oltóanyagot termel majd júniustól, ha a Szputnyik addig megkapja az EMA engedélyét, és az EU-n belül Franciaország és Spanyolország is szerepel az orosz vakcina potenciális gyártói között.
Az amerikai példa azonban azt mutatja, hogy még a legsikeresebb oltási kampány sem vet véget gyorsan a járványnak.
Az Egyesült Államokban a lakosság 28,53 százaléka megkapta már az első, 14,84 százaléka mindkét oltást,
az új vírusvariánsok és a sok helyen elhamarkodott nyitás miatt azonban így is a járvány negyedik hulláma fenyeget, a fertőzések hétnapos mozgóátlaga 63 ezer körül van, ami 16 százalékos növekedés volt a két nappal korábbihoz képest.
Németország szigorít, Bulgária lazít
Keddtől 48 órán belül elvégzett negatív vírusteszt felmutatása nélkül nem lehet repülővel Németországba utazni a szövetségi egészségügyi minisztérium rendelete értelmében. A PCR-tesztet és az antigéngyorstesztet fogadják el papíron vagy digitális formában, kizárólag német, angol vagy francia nyelven. A rendelet egyelőre május 12-ig érvényes. Bulgáriában viszont a fertőzések számának gyors növekedése ellenére részlegesen feloldják a korlátozásokat. Április elsejétől engedélyezik többek között az éttermek és kávéházak szabadtéri működését, 5-től megnyílnak a bölcsődék és óvodák, 12-től pedig újrakezdődnek az iskolai foglalkozások.
