BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rejtett infláció: trükkös áremelésekkel csapják be a fogyasztókat a cégek, de van ellene megoldás

A zsugorfláció a drágulás rejtett formája, ha a gyártók nem akarnak lemondani a magas haszonról. A rejtett infláció ellen azonban fel tud lépni a kormány.

Bár az infláció nagyot csökkent a 2022-es, 2023-as csúcsok óta, a rejtett infláció továbbra is jelen van a zsugorfláció képében, noha a kormány ennek megfékezésére is hozott intézkedéseket.

20220502_0080_MOR
A rejtett infláció ellen a szabályozással is küzd Magyarország / Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Így működik a rejtett infláció

Az azonos áron árult kisebb kiszerelés nem tűnik fel, ha a gyártók ügyesen csinálják, ám mégis kevesebbet kapunk ebben az esetben a pénzünkért. A zsugorinfláció világszerte probléma, egyes népszerű termékek kiszerelése az évek alatt többször is csökkent. 

A jelenségnek leginkább kitett áruk az édességek, a rágcsák és az üdítőitalok, így ha az tűnik fel, hogy egy kedvelt termék gyerekkorunkban nagyobb volt, ne gondoljuk, hogy ez azért van, mert mi nőttünk meg, hanem tényleg változott a kiszerelés. Előszeretettel élnek a gyártók a csomagoláscsökkentés eszközével olyan termékek esetében, amelyek tubusban vagy befőttesüvegben, tégelyben kaphatók, de a darabos kiszerelésű áruk vagy háztartási cikkek sem kerülik el a rejtett áremelést.

Zsugorfláció a boltban

A haszonkulcsok védelmében az inflációs válság alatt kifejezetten sok cég élt a lehetőséggel, amit akár a vásárlók becsapásának is nevezhetünk, így a jelenség elleni fellépésben a fogyasztóvédelemnek is juthat szerep. Egy idén megjelent elemzés szerint négy országban már konkrét jogi szabályozás is igyekszik visszaszorítani a rejtett áremelést, köztük Magyarország is, de további kilenc ország is új intézkedések bevezetését tervezi a zsugorinfláció ellen.

A kormányrendelet értelmében a kiskereskedők feladata, hogy az eladótérben jól látható módon felhívják a fogyasztók figyelmét arra, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése csökken az ára változatlansága mellett. Ez a megközelítés nemcsak a gyártói, hanem a kereskedelmi felelősséget is hangsúlyozza.

A magyar szabályozás egyik leginnovatívabb eleme, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy nyilvánosan elérhető online adatbázist is létrehozott, amelyen a fogyasztók könnyen ellenőrizhetik, mely termékek esetében történt kiszereléscsökkentés.

Magyarországhoz hasonlóan Franciaországban is a boltok felelőssége, hogy felhívják a vásárlók figyelmét a rejtett áremelésre, bár a szabályozás csak a nagyobb üzletekre vonatkozik.

Arra is van példa, hogy maguk a fogyasztók lépnek fel a zsugorfláció ellen, Németországban például a Magyarországon is kedvelt Milka csokoládé kiszerelésének csökkentése miatt indítottak pert a gyártó Mondelez ellen. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapja szerint a Mondelez egyébként Magyarországon is számos termék kiszerelését csökkentette, több Milka szaloncukor kiszerelése is kisebb lett a tavalyinál.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.