Milliárdos károkat okoznak a hamisított élelmiszerek, fontos a fogyasztói tudatosság
A hamisított termékek világszerte dollármilliárdokban mérhető károkat okoznak minden évben: az OECD adatai szerint a termékhamisítás évi 467 milliárd dolláros globális üzlet, miközben jelentős fogyasztói kockázatokkal jár. Az utóbbi tekintetben az élelmiszer-hamisítás az egyik legnagyobb veszélyforrás. A Harvard International Review által 2024-re vonatkozóan közölt becslés szerint a globális élelmiszer-hamisítás a teljes élelmiszeripar 1 százalékát érinti, és évi 40 milliárd dolláros kiadással jár, részben épp a hamis élelmiszerek egészségügyi kockázatai miatt – írja összeállításában az Origo. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala augusztusban közölt adatai szerint Magyarországon az élelmiszer- és italhamisítás miatt 16 milliárd forintos bevételkiesést szenvednek el az érintett vállalatok, és ami nem kevésbé megdöbbentő: évente 270 munkahely szűnik meg ennek következtében.
Milliárdokban mérhetők a hamisított élelmiszerek okozta károk
A lap összeállításában arról ír, hogy bár a jogi és gyakorlati EU-s és magyar megoldások védenek az élelmiszer-hamisítással szemben, fontos a fogyasztói tudatosság nemcsak a saját sérelem elkerülése, hanem az egyes hamisított élelmiszerek jelentette kockázat elkerülése miatt, valamint azért is, hogy csökkenjen a hamisítók mozgástere.
Elsőre meglepőnek tűnhet, de hamisított élelmiszernek számítanak azok is, melyek minőségmegőrzési idejét a gyártás után jogellenes, nem engedélyezett eljárásrendben változtatják meg. A vonatkozó magyar jogszabály tételesen felsorolja, mi minősül hamisított terméknek. Így például az,
- amelynek minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították,
- tiltott összetevőt tartalmaz,
- átcímkézése jogsértő,
- emberi fogyasztásra alkalmatlan anyagból készült,
- vagy amelyet félrevezető megjelöléssel hoznak forgalomba.
A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben a hamisítást vélelmezhetően elkövető az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.
A lap kitér arra is, hogy vásárlói tudatossággal sokat lehet tenni azért, hogy ne kerülhessen hamisított élelmiszer a konyhánkba.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
