Ötven százalék felett az oltási hajlandóság Magyarországon

Egy éve jelent meg Magyarországon a koronavírus, egy éve méri a járvány lakosság életére gyakorolt hatását az Ipsos. Az elmúlt hónapban jelentősen enyhült a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanság Magyarországon, nőtt az oltást támogatók aránya, de ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők tábora is. Nők körében jelentősen magasabb az oltottsági arány, az idősek a bolti eladókért, a fiatalok pedig a tanárokért, óvónőkért aggódnak az áltagosnál jobban.

A kutatássorozat eredményei szerint

minden korosztályban csökkent a bizonytalanok aránya, de míg a 40 év felettieknél az oltás irányába volt a jelentősebb elmozdulás, a legfeljebb 39 éves felnőttek körében nőtt az oltást ellenzők (eddig is magas) relatív aránya.

Tehát hiába csökken meredeken a vírus következtében elhunytak áltagéletkora a harmadik hullám során, az oltásellenes hangulat éppen az 40 év alattiak körében erősödött tovább az elmúlt hónapban.

Az elutasítás a 30 év alattiak körében a legmagasabb, 56 százalékos, velük szemben mindössze 32 százalékos csoport vállalja az oltást. Az 50 év felettiek körében éppen ellentétes az arány.

Ami az abszolút értékeket illeti, a legalább egy védőoltáson átesett lakosság kétharmada 60 év feletti, és szintén kétharmaduk nő. Az oltást ellenzők fele 40 év alatti (holott a felnőtt lakosság 38 százalékát teszik ki), ugyanakkor az oltásellenesség azonos arányban mérhető mindkét nem képviselői körében.

A Covid-19 elleni személyes védekezési gyakorlat 12. hónapjának számait vizsgálva újabb trendtörés figyelhető meg. A múlt hónapot jellemző fegyelem enyhülés a harmadik koronavírus hullám hatására lassulni, megfordulni látszik.

Az arcot eltakaró védekezés a pandémia első hónapjaiban nem volt kötelező hazánkban. A tavaly áprilisi adatok ennek ellenére már 47 százalékos viselési arányt mutattak, amely érték fokozatos növekedés után októberben érte el a ma is jellemző körülbelül kétszeres, 90-95 százalékos szintet. Az egyes demográfiai tényezőktől,

így például életkortól, lakhelytől, iskolázottságtól függetlenül minden lakossági szegmensre egyaránt jellemző a rendszeres maszkviselés Magyarországon.

A fokozott kéztisztítás, fertőtlenítés a pandémia kezdeti szakaszához hasonlóan továbbra is a nőkre jellemzőbb védekezési gyakorlat, de ötből négy férfi is a korábbinál gyakrabban teszi meg ezt az apró erőfeszítést. A maszkviseléstől eltérően ez a jelenség – a tájékoztató kampányoknak is köszönhetően – azonnal beépült a napi rutinba, és várhatóan hosszú távon, a járványt követően is velünk marad.

Az elmúlt 12 hónapra visszatekintve megállapítható, hogy nem csak az első időszakban, de tartósan is az idősebb, kiemelten a 60 év feletti korosztály zárkózott be, és csökkentette a környezetével, továbbá a családtagokkal, barátokkal kapcsolatos érintkezések, találkozók számát. A lakosság ezen reakciója januárban újabb lokális csúcsra ért, de jelenleg fele annyira jellemző a kontaktusok kerülése, mint egy évvel korábban.

A találkozók kerülésével szoros összefüggésben a kézfogások mellőzése, illetve az alternatív köszönési módok a járványidőszak legelején is tömegesen tapasztalt lakossági reakciók voltak. A legnagyobb fegyelmezetlenséget (a kézmosások gyakoriságához hasonlóan) nyár közepén, júliusban mérte az Ipsos.

A tömegközlekedési eszközök használatának elkerülése hosszú távon szintén tarthatatlannak bizonyult. Az első hónapokban tapasztalt bizonytalanság és rémültség után, részben önként, részben a munkavégzés miatti kényszerből tömegek tértek vissza a közlekedés ezen formájához.

Egy év alatt 22 százalékpontot esve, jelenleg 5 lakosból átlagosan 2 engedheti meg magának, hogy elkerülje a tömegközlekedési eszközöket. Nagyobb arányú értékek az idősebbek, valamint a magasabb iskolai végzettségűek, jobb keresetűek körében mérhető.

A belföldi utazások, valamint rendezvénylátogatások száma az augusztus-szeptemberi ideiglenes fellélegzést követően az év elején (a kormányzati intézkedések és a központi kommunikáció következtében is) ismét visszaesett. Januárról februárra jelentősen enyhült a fegyelem, amely trend a harmadik megbetegedési hullám kezdetével lassulni, megfordulni látszik. A külföldi turizmus helyzete már 12 hónapja nem javult jelentős mértékben.

A legfrissebb adatok szerint itthon folyamatosan zajlik az oltás, már 1 347 073 fő a beoltottak száma, ebből 399 505 fő már a második oltását is megkapta. Kedden összesen 4926 az új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 529 122 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Regisztráció oltásra

A járványból egyedül a védőoltás jelenti a kivezető utat. A harmadik hullám kezdete óta újabb egymillióval nőtt a regisztráltak száma, de még így is sokan vannak, akik nem jelentkeztek. Az időseket különösen kérjük, hogy aki még nem tette meg, az regisztráljon a védőoltásra a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon.