Sokat javult tíz év alatt a magyar mezőgazdaság termelékenysége

Dénes Zoltán | Sokat javult a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2020 között, így érdemben fel tudtunk zárkózni a régi tagországokhoz – mutatott rá a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter. Tájékoztatása szerint a területi termelékenységet jelző mutató, vagyis az egy hektárra jutó, változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték a vizsgált tíz évben 53,8 százalékkal emelkedett.

Ez a nyolcadik legmagasabb érték az EU-ban, és nemcsak a régi tagországokét, hanem a V4-országok mutatóit is meghaladja. Ugyanakkor a területi termelékenységben jelentős hullámzás figyelhető meg, ami a termelés volumenének ingadozására vezethető vissza, egyúttal jelzi a termelői kármegelőző rendszerek – öntözés, jég- és fagyvédelem – és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó agrotechnológia fontosságát.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sokat javult az agrárium termelékenysége, a magyar mezőgazdaság még jókora tartalékokkal rendelkezik. A 2010-es árakon számolt egy hektárra jutó 567 eurós bruttó hozzáadott érték, bár meghaladta az új tagországok 489 eurós értékét 2020-ban, de nagymértékben elmarad a 14 régi tagország 1284 eurós mutatójától. Ugyanakkor a termelékenységbeli felzárkózást tükrözi, hogy míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke a régi tagországokban mértnek a 33 százalékát érte el, addig tavaly már a 44,2 százalékát.

Az elmúlt tíz évben látványos felzárkózás volt tapasztalható a régi tagországok szintjéhez a munkatermelékenység szempontjából is. Az egyéves munkaerő-felhasználásra jutó, változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2020 között a kétszeresére nőtt, ami a hatodik legmagasabb érték az unióban, és kedvezőbb, mint az EU14, az EU13 és a V4-országok eredménye.