Nem csak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is – írta a Magyar Nemzet szerdán.
A kormány tervei szerint az egész felsőoktatásra vonatkozóan bevezetnek egy három pillérre támaszkodó finanszírozási rendszert, amelyben külön támogatás vonatkozik az oktatás költségeire (továbbra is hallgatóarányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására – adta hírül a lap.
Az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak.
A szereplőket az objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában – közölte a lappal az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, de az biztos, hogy az egyetemek gazdálkodása kiszámíthatóbbá és stabilabbá válik – tették hozzá.
Pavlik Lívia miniszteri biztos korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy
a tervek szerint az állam 15-20 éves keretszerződéseket köt a felsőoktatási intézményekkel, amelyben kijelölik a fő fejlesztési irányokat.
Ezen belül rövidebb, három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodások kialakítására kerül majd sor, ennek következtében az egyetemek hosszabb távra tudnak tervezni. A szerződésekben az állam rögzíti a megrendelését, többek között azt is, hogy milyen indikátorokkal, mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakok indítására van szükség az adott időszakban.
