A Budapesten és környékén fellelhető csapvizekben kimutatható rendkívül alacsony gyógyszer-koncentrációnak nincs az emberekre nézve kockázata. Ugyanakkor, a vegyületek jelenléte a közép- és hosszú távú vízbázisvédelem szempontjából figyelmeztető jel a szakemberek számára – derül ki az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezette kutatásból. A parti szűrésű kutakból származó csapvizek összetételét vizsgáló tanulmányt a Journal of Water Process Engineering című rangos nemzetközi szaklapban publikálták.
Bár a mért alacsony gyógyszermaradvány-koncentrációkat és a jelentéktelen kockázatokat látva akár legyinthetnénk is, a természetes vizeinket érő szennyezés egyre jelentősebb
– nyilatkozta dr. Kondor Attila Csaba, a kutatás vezetője. Hozzátette,
a szennyezés hatását a teljes élelmiszerláncra és az ivóvíz minőségére még nem ismerjük.
Viszont, mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, a folyamatos szennyezés következtében az állandó – nem, vagy nehezen lebomló – mikroszennyezők koncentrációja is növekedni fog. Ráadásul ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, valamint más toxikus, szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, és ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot, továbbá végső soron az emberiséget.
A leggyakrabban – a minták több mint felében – kimutatott hatóanyag a főként az epilepszia és a depresszió kezelésére szolgáló karbamazepin volt, amelynek átlagos koncentrációja 8,86 nanogramm/liter volt a teljes mintakörben. Ez rendkívül elhanyagolható mennyiség: egy embernek 80 éven át napi két liter vizet kellene meginnia ahhoz, hogy összesen kb. 0,5 mg karbamazepint vigyen be a szervezetébe (összehasonlításképpen: ennek a gyógyszernek a napi terápiás dózisa 800 mg). Viszonylag gyakrabban jelent meg még a csapvízben az antidepresszáns lamotrigin, illetve a fájdalomcsillapítók közé tartozó lidokain és tramadol, amelyek a csapvízminták harmadánál, negyedénél fordultak elő. A több mint húsz különböző vízcsapból gyűjtött 108 csapvízmintában összesen 102 hatóanyagot kerestek, amelyek közül 19 jelenlétét mutatták ki, de jellemzően szórványosan, és elképesztően alacsony koncentrációban.
A kockázatok csökkentése érdekében a CSFK által elindított CLEAREADY projekt keretén belül a kutatók egy olyan új technológián dolgoznak, amely a korábbiaknál költséghatékonyabb módon képes még a nagyobb mennyiségű szennyezett vizekben is a gyógyszerhatóanyagok eltávolítására, ezzel csökkentve az ivóvízbázisok terhelését.
