Az informatikai rendszerhibák, az adatfeltörések és a szervezet gyenge ellenállóképessége jelentik a legsúlyosabb kockázatokat a vállalatok működésére – derül ki a Baker McKenzie és a Risk.net 100 pénzügyi szakember bevonásával készült nemzetközi kutatásából.
A koronavírus-járvány következtében minden korábbinál nagyobb mértékben elterjedt az otthoni munkavégzés, ami lényegesen felgyorsította a digitális átállást a pénzügyi szektorban is, ezzel együtt újabb működési kockázatokat eredményezett. A felmérésben megkérdezettek szerint továbbra is az informatikai rendszerekkel kapcsolatos hibák jelentik a legnagyobb fenyegetést a cég mindennapi tevékenységére, amik IT-összeomlásokat eredményezhetnek, valamint kiszolgáltatottabbá tehetik a szervezetet a kibertámadásokkal szemben.
A rendszerproblémákat mellett az adatlopással kapcsolatos veszélyeketmint például a zsarolóvírusok és az adathalászat által jelentett kockázatokat jelölték meg a leggyakrabban a válaszadók. A távmunkavégzés során a Wi-Fi kapcsolat, illetve a VPN használata is rizikót jelenthet, az eszközök informatikai biztonságáról pedig a munkáltatónak kell gondoskodnia.
A felgyorsult digitalizáció által kiváltott technológiai változtatások olykor hibákkal is járhatnak, melyek súlyos károkat okozhatnak, ugyanis a munkafolyamatok mellett az ügyfelekre is közvetlen hatással lehetnek. A lehetséges károk mérséklése érdekében fontos, hogy az adott vállalat minél gyorsabban ismerje fel a fejlesztések során felmerülő problémákat, hiányosságokat és reagáljon azokra
– mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportjának vezetője.
A cégeknek ajánlott kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiát választaniuk, valamint részletes akciótervet kidolgozniuk az esetlegesen felmerülő problémák kezelésére és az üzleti folytonosság fenntartására. Ebbe a folyamatba pedig érdemes tapasztalt, külső szakértőket is bevonniuk
– tette hozzá.
A kockázati tényezők sorában harmadik helyre került a vállalatok ellenállóképessége, ami a tavalyi felmérésben még csak az ötödik volt. A probléma a bizonytalan járványügyi helyzet kihívásai, mint például a piaci ingadozások és akadályok, továbbá a munkaerő akadályoztatása miatt vált egyre égetőbb kérdéssé. A döntéshozóknak a lehető leggyorsabban kellett reagálniuk a változásokra a – sok esetben szűkösen – rendelkezésre álló adatok alapján, figyelembe véve a piaci bizonytalanságokat.
Negyedik a listán a szintén a digitalizációhoz kapcsolódó lopások és visszaélések okozta fenyegetések. A banki szolgáltatások jelentős részben az online térbe kerültek, amihez a bűnözők is igazodtak. A gyors átállás miatt a pénzintézetek csalásfelismerő rendszerei veszthetnek hatékonyságukból, emellett a belső visszaélések veszélye is emelkedett a home office következtében.
Az ötödik legnagyobb aggodalmat kiváltó terület a harmadik fél okozta kockázatok. A munkafolyamatok online adaptálása az elmúlt egy évben komoly feladatot jelentett a döntéshozók számára, és a társaságoknak a járványügyi helyzettől függően, ezt a rendszert bizonytalan ideig még fent is kell tartaniuk.
A megkérdezett szakértők beszámolói alapján a fent tárgyalt tényezőkön túl sorrendben a munkavállalói magatartás, a szabályozói környezet kockázatai, a szervezeti változások, a vírushelyzettel összefüggő geopolitikai kockázatok, valamint a munkavállalók jóléte került fel a tíz legjelentősebb kockázati tényező listájára.
