BUX 51,453.71
-0.95%
BUMIX 4,324.31
-0.57%
CETOP20 2,344.48
-0.66%
OTP 17,500
-2.21%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.27%
+0.22%
ZWACK 16,500
+0.61%
0.00%
ANY 1,580
-1.56%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
-0.59%
0.00%
-1.37%
-0.60%
-3.11%
-0.68%
-1.34%
-0.52%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,460
+0.57%
+0.71%
ALTEO 1,370
-1.79%
0.00%
-0.43%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-0.30%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.87%
-0.47%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
-0.53%
0.00%
+0.46%
+3.66%
+1.14%
+0.16%
-2.86%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Így tud érvényt szerezni a külföldön nyert pernek

A külföldi határozatok végrehajtását itthon bíróság előtt szükséges kezdeményezni.

A gazdasági, üzleti életben nem ritka, hogy külföldi cégekkel állunk kapcsolatban és külföldre szállítunk, vagy mi rendelünk külföldről, legyen az bármilyen termék vagy szolgáltatás – hívja fel a figyelmet a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda tanulmánya. Ezért az sem ritka, hogy a jogi ügyeink is határokon átnyúlók, és előfordul, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön.

Mi történik akkor, ha sikeresek voltunk: a külföldi bíróság nekünk adott igazat, netán sikerült a perben egyezséget kötni, és itt Magyarországon szeretnénk a döntésnek érvényt szerezni, mert az adós cégnek itthon (is) van vagyona? Mit lehet itthon kezdeni egy külföldi döntéssel?

Hazánk számos EU-s, illetve nemzetközi egyezménynek részese, így a külföldi határozatokat ezek tükrében lehet végrehajtani itthon. Nézzük, melyek ezek, és mik a főbb szabályok a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntések tekintetében.

Az első lépések

A külföldi határozatok végrehajtását itthon bíróság előtt szükséges kezdeményezni.

Ez fő szabály szerint egy gyorsabb, iratokon alapuló, úgynevezett nem peres eljárás, tehát a vita itthon már nem folytatódik, hiszen az már külföldön lezárult.

Olyannyira igaz ez, hogy a magyar bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül azt, hogy a külföldi bíróság jó vagy rossz döntést hozott. A magyar bíróság vizsgálati köre ennél sokkal szűkebb, és csak azt vizsgálhatja, hogy:

  • a határozat tartalma nem ütközik a magyar közrendben, azaz nem sérti a társadalom értékítéletét;
  • az, akinek a terhére hozták a külföldi döntést, részt tudott-e venni az eljárásban (akár személyesen, akár meghatalmazott útján);
  • ugyanazon ügyben Magyarországon nem indult korábban eljárás, illetve nem született már itthon jogerős döntés;
  • ugyanazon ügyben nem született már más külföldi bíróság előtt jogerős döntés;
  • az ítélet jogerős vagy azzal egyenértékű joghatással bír (pl. ugyan nem jogerős, de előzetesen végrehajtható, mert a tartozás egy részét elismerte az ellenérdekű fél);
  • a külföldi bíróságnak volt jogosultsága elbírálni az ügyet (megalapozott volt a joghatósága).
  • „Ha a magyar bíróság minden fentire igenlő választ talál, akkor a döntés végrehajtásának nincs akadálya, és a magyar bíróság megállapítja, hogy a külföldi döntés Magyarországon végrehajtható” – magyarázza dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje.

    Innentől már a végrehajtó veszi át az ügyet, és kezdődik a tényleges végrehajtás – például bankszámlainkasszó, gépjárművek vagy ingatlanok árverése, attól függően, hogy mit kért pontosan az azt kezdeményező fél.

    De hogyan is jutunk el a végrehajthatóságig, mit kell beadni a bíróságra?

    Az EU-s tagországban született bírósági döntések

    Más EU-tagállamban született bírósági döntések végrehajtását EU-s rendeletek alapján kérhetjük.

    Fontos, hogy még a magyarországi eljárás megindítását megelőzően a külföldi bíróságtól kérjük el az irányadó EU-s rendelet mellékletében szereplő tanúsítvány kiállítását. Előny, ha a tanúsítványt a külföldi bíróság nemcsak a saját nyelvén, de magyarul is kitölti. A tanúsítvány egyébként technikai adatokat tartalmaz: a felek neveit, a határozat számát, mikor emelkedett jogerőre, mekkora összegről van szó, tartozik-e hozzá kamat, stb.

    A magyar bírósághoz ezt a tanúsítványt kell a külföldi döntéssel és a kitöltött végrehajtási lappal együtt benyújtani. „Fő szabály szerint a külföldi döntéshez nem szükséges fordítást csatolni, de szükség esetén a bíróság ezt kérheti. Érdemes lehet emellett egy kísérőlevelet/kérelmet is beadni, amelyben röviden összefoglaljuk a bíróságnak, hogy pontosan mit szeretnénk, mi annak az alapja, és ehhez miket nyújtunk be” – hívja fel a figyelmet a Schönherr szakértője.

    Fotó: Shutterstock

    Az EU-n kívüli országokban született bírósági döntések

    Az EU-s rendeletek ugyan széles körűek, hiszen az összes tagországot lefedik, ám az EU-n kívüli országokkal már rendszerint csak kétoldali – azaz egyfelől Magyarország, másfelől az adott ország közötti – egyezmények lehetnek (például Oroszország vagy Kína). A végrehajtás kezdeményezését és annak részleteit így ezekben fogjuk megtalálni.

    Olyan is előfordulhat, hogy a bírósági döntést hozó külföldi országgal semmilyen, végrehajtásra vonatkozó egyezménye nincs Magyarországnak (például USA). Ez még önmagában nem zárja ki a végrehajthatóságot. Itt az lesz vizsgálandó, hogy a két ország között fennáll-e viszonosság, azaz kölcsönös vállalás arra, hogy egymásnak jogsegélyt nyújtanak – az USA esetében például fennáll a viszonosság.

    Ha nem találtunk egyezményt és a viszonosságban is bizonytalanok vagyunk, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályát tudjuk megkeresni a kérdés tisztázása érdekében.

    Mit adjunk be a bíróságra? „A végrehajtási lapra és a külföldi döntésre nem EU-s országok döntéseinek végrehajtásakor is általánosságban szükség lesz, az EU-s rendeletekben lévő tanúsítványokra viszont értelemszerűen nem – foglalja össze dr. Bognár Alexandra. – Az esetleges további iratokat – ha van – az adott egyezmény fogja részletezni, például a fordítás szükségességét. A bíróság munkáját segítendő itt is érdemes egy kísérőlevelet írni, amelyben összefoglaljuk a kérelmünket és annak alapját.”

    Választottbírósági ítéletek

    A korábbiak során csak a hagyományos külföldi bírósági döntésekről volt szó, de mi a helyzet a külföldi választottbírósági döntésekkel?

    A választottbírósági eljárások népszerűsítése mellett szóló egyik legfontosabb érv éppen annak könnyebb végrehajthatósága.

    A választottbírósági döntések ugyanis szinte globálisan érvényesíthetők a New York-i egyezmény alapján, amelynek jelenleg 168 ország tagja

    – számos olyan is, amelyekről talán nem is gondoltuk volna, mint amilyenek az afrikai országok vagy az offshore paradicsomok országai.

    A végrehajtás kezdeményezésekor a magyar bíróságnak a végrehajtási lapon és a külföldi döntésen túl azt a megállapodást (szerződést) is be kell nyújtanunk, amelyben a választottbírósági eljárásra vonatkozó kikötés szerepel. Ennél az eljárásnál továbbá nem opcionális a fordítás, ha a döntés nem magyar nyelven íródott, kötelező lefordíttatni. Végezetül, itt is javasolt egy kísérőlevél, hiszen az a bíróság munkáját segíti.

    Meg kell említeni, hogy komplexebb jogvitáknál gyakran előfordul, hogy az ellenérdekű fél még akkor is vitatja a döntést, amikor a külföldi bíróság (vagy választott bíróság) előtt már elveszítette az ügyét. Ilyen esetben reálisan számolni lehet azzal, hogy a végrehajthatóság vizsgálata során is mindent el fog követni annak érdekében, hogy meggyőze a magyar bíróságot arról, hogy a külföldi döntés nem végrehajtható.

    Kapcsolódó cikkek