A gazdasági, üzleti életben nem ritka, hogy külföldi cégekkel állunk kapcsolatban és külföldre szállítunk, vagy mi rendelünk külföldről, legyen az bármilyen termék vagy szolgáltatás – hívja fel a figyelmet a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda tanulmánya. Ezért az sem ritka, hogy a jogi ügyeink is határokon átnyúlók, és előfordul, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön.
Mi történik akkor, ha sikeresek voltunk: a külföldi bíróság nekünk adott igazat, netán sikerült a perben egyezséget kötni, és itt Magyarországon szeretnénk a döntésnek érvényt szerezni, mert az adós cégnek itthon (is) van vagyona? Mit lehet itthon kezdeni egy külföldi döntéssel?
Hazánk számos EU-s, illetve nemzetközi egyezménynek részese, így a külföldi határozatokat ezek tükrében lehet végrehajtani itthon. Nézzük, melyek ezek, és mik a főbb szabályok a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntések tekintetében.
Az első lépések
A külföldi határozatok végrehajtását itthon bíróság előtt szükséges kezdeményezni.
Ez fő szabály szerint egy gyorsabb, iratokon alapuló, úgynevezett nem peres eljárás, tehát a vita itthon már nem folytatódik, hiszen az már külföldön lezárult.
Olyannyira igaz ez, hogy a magyar bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül azt, hogy a külföldi bíróság jó vagy rossz döntést hozott. A magyar bíróság vizsgálati köre ennél sokkal szűkebb, és csak azt vizsgálhatja, hogy:
„Ha a magyar bíróság minden fentire igenlő választ talál, akkor a döntés végrehajtásának nincs akadálya, és a magyar bíróság megállapítja, hogy a külföldi döntés Magyarországon végrehajtható” – magyarázza dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Innentől már a végrehajtó veszi át az ügyet, és kezdődik a tényleges végrehajtás – például bankszámlainkasszó, gépjárművek vagy ingatlanok árverése, attól függően, hogy mit kért pontosan az azt kezdeményező fél.
De hogyan is jutunk el a végrehajthatóságig, mit kell beadni a bíróságra?
Az EU-s tagországban született bírósági döntések
Más EU-tagállamban született bírósági döntések végrehajtását EU-s rendeletek alapján kérhetjük.
Fontos, hogy még a magyarországi eljárás megindítását megelőzően a külföldi bíróságtól kérjük el az irányadó EU-s rendelet mellékletében szereplő tanúsítvány kiállítását. Előny, ha a tanúsítványt a külföldi bíróság nemcsak a saját nyelvén, de magyarul is kitölti. A tanúsítvány egyébként technikai adatokat tartalmaz: a felek neveit, a határozat számát, mikor emelkedett jogerőre, mekkora összegről van szó, tartozik-e hozzá kamat, stb.
A magyar bírósághoz ezt a tanúsítványt kell a külföldi döntéssel és a kitöltött végrehajtási lappal együtt benyújtani. „Fő szabály szerint a külföldi döntéshez nem szükséges fordítást csatolni, de szükség esetén a bíróság ezt kérheti. Érdemes lehet emellett egy kísérőlevelet/kérelmet is beadni, amelyben röviden összefoglaljuk a bíróságnak, hogy pontosan mit szeretnénk, mi annak az alapja, és ehhez miket nyújtunk be” – hívja fel a figyelmet a Schönherr szakértője.
Az EU-n kívüli országokban született bírósági döntések
Az EU-s rendeletek ugyan széles körűek, hiszen az összes tagországot lefedik, ám az EU-n kívüli országokkal már rendszerint csak kétoldali – azaz egyfelől Magyarország, másfelől az adott ország közötti – egyezmények lehetnek (például Oroszország vagy Kína). A végrehajtás kezdeményezését és annak részleteit így ezekben fogjuk megtalálni.
Olyan is előfordulhat, hogy a bírósági döntést hozó külföldi országgal semmilyen, végrehajtásra vonatkozó egyezménye nincs Magyarországnak (például USA). Ez még önmagában nem zárja ki a végrehajthatóságot. Itt az lesz vizsgálandó, hogy a két ország között fennáll-e viszonosság, azaz kölcsönös vállalás arra, hogy egymásnak jogsegélyt nyújtanak – az USA esetében például fennáll a viszonosság.
Ha nem találtunk egyezményt és a viszonosságban is bizonytalanok vagyunk, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályát tudjuk megkeresni a kérdés tisztázása érdekében.
Mit adjunk be a bíróságra? „A végrehajtási lapra és a külföldi döntésre nem EU-s országok döntéseinek végrehajtásakor is általánosságban szükség lesz, az EU-s rendeletekben lévő tanúsítványokra viszont értelemszerűen nem – foglalja össze dr. Bognár Alexandra. – Az esetleges további iratokat – ha van – az adott egyezmény fogja részletezni, például a fordítás szükségességét. A bíróság munkáját segítendő itt is érdemes egy kísérőlevelet írni, amelyben összefoglaljuk a kérelmünket és annak alapját.”
Választottbírósági ítéletek
A korábbiak során csak a hagyományos külföldi bírósági döntésekről volt szó, de mi a helyzet a külföldi választottbírósági döntésekkel?
A választottbírósági eljárások népszerűsítése mellett szóló egyik legfontosabb érv éppen annak könnyebb végrehajthatósága.
A választottbírósági döntések ugyanis szinte globálisan érvényesíthetők a New York-i egyezmény alapján, amelynek jelenleg 168 ország tagja
– számos olyan is, amelyekről talán nem is gondoltuk volna, mint amilyenek az afrikai országok vagy az offshore paradicsomok országai.
A végrehajtás kezdeményezésekor a magyar bíróságnak a végrehajtási lapon és a külföldi döntésen túl azt a megállapodást (szerződést) is be kell nyújtanunk, amelyben a választottbírósági eljárásra vonatkozó kikötés szerepel. Ennél az eljárásnál továbbá nem opcionális a fordítás, ha a döntés nem magyar nyelven íródott, kötelező lefordíttatni. Végezetül, itt is javasolt egy kísérőlevél, hiszen az a bíróság munkáját segíti.
Meg kell említeni, hogy komplexebb jogvitáknál gyakran előfordul, hogy az ellenérdekű fél még akkor is vitatja a döntést, amikor a külföldi bíróság (vagy választott bíróság) előtt már elveszítette az ügyét. Ilyen esetben reálisan számolni lehet azzal, hogy a végrehajthatóság vizsgálata során is mindent el fog követni annak érdekében, hogy meggyőze a magyar bíróságot arról, hogy a külföldi döntés nem végrehajtható.
