Ursula von der Leyen nem tűri tovább, Brüsszel lecsapott Szlovákiára: Robert Fico azonnal megszólalt: „semmiféle változtatás nem lesz” – a legolvasottabb novemberi közéleti cikkek
Novemberben a háború, a diplomácia és az európai belpolitikai feszültségek uralták az olvasói érdeklődést. Ezek voltak a hónap legolvasottabb közéleti címei, amelyek a brüsszeli vitáktól a béketárgyalások helyszínéért folyó versenyen át a katonai erődemonstrációkig íveltek.
1. Ursula von der Leyen nem tűri tovább, Brüsszel lecsapott Szlovákiára: Robert Fico azonnal megszólalt: „Semmiféle változtatás nem lesz”
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákiával szemben a szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítás miatt, amely Brüsszel szerint megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét. Robert Fico szlovák miniszterelnök reagálásában hangsúlyozta, hogy semmiféle változtatás nem történt és nem is történt volna az alaptörvényben az eljárás hatására. Kifejtette, hogy az eljárás kizárólag az alkotmány azon részét érintette, amely a nemzeti identitással kapcsolatos kérdésekben a szlovák jog elsőbbségét rögzítette az uniós joggal szemben. A kormányfő szerint az Európai Bizottság aggályai nem voltak megalapozottak, mivel a módosítás célja Szlovákia szuverenitásának megerősítése volt kulturális és etikai kérdésekben. A módosított alkotmány november elején lépett hatályba, miközben Fico az ukrajnai háború rendezését célzó amerikai béketerv támogatásáról is beszélt.
2. Európa legnagyobb városa elszipkázná Budapesttől a békecsúcsot: bejelentette az elnök az ajánlatot
Recep Tayyip Erdogan török elnök Isztambult ajánlotta fel az orosz–ukrán közvetlen tárgyalások helyszíneként egy online egyeztetésen, hangsúlyozva, hogy Törökország mindkét féllel folyamatos kapcsolatban állt. Korábban felmerült, hogy Budapest adhatna otthont egy békecsúcsnak Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij részvételével, ám Erdogan ajánlata új helyszínt helyezett előtérbe. Törökországban korábban is zajlottak orosz–ukrán tárgyalások, de azok nem vezettek áttöréshez.
3. Egy halom szuperbombázót adtak át Oroszországnak – nincs ellenfele, porrá zúzza Zelenszkijék Trumptól kapott csodafegyverét
Oroszország újabb sorozat modernizált Szu–30SM2 többfeladatú vadászbombázót vett át a Rosztech közlése szerint a United Aircraft Corporationtől. A vállalat azt hangsúlyozta, hogy a típus a háborús tapasztalatok beépítésével vált hatékonyabbá, és képes az összes jelenlegi orosz légi fegyver alkalmazására. A fejlesztések középpontjában a korszerűsített fedélzeti elektronika, az erősebb radar és az elektronikai hadviselési rendszerek álltak. Az UAC vezérigazgatója jelezte, hogy a gyártás üteme emelkedett, miközben a harctéri tapasztalatok folyamatosan formálták a további fejlesztéseket. A szállítmány bejelentése egybeesett azzal, hogy Ukrajna újabb Patriot légvédelmi rendszerek beszerzését helyezte kilátásba, ami tovább élezte a légi fölényért folytatott versenyt.
4. Ukrajna kezdhet aggódni: az olaszok döntöttek, nem falaznak tovább Zelenszkijnek – minden ki fog derülni az Északi Áramlat felrobbantásáról
Az olasz legfelsőbb bíróság jóváhagyta Szerhij Kuznyecov kiadatását Németországnak, akit a 2022-es Északi Áramlat-robbanások megszervezésében betöltött kulcsszereppel gyanúsítottak. A döntéssel lezárult a hetek óta tartó jogi huzavona, így a férfit napokon belül átadhatták a német hatóságoknak. Kuznyecovot augusztus végén vették őrizetbe Olaszországban, ahol családi nyaraláson tartózkodott, majd szigorúan őrzött börtönbe került. Németországban szabotázs, robbantásban való bűnrészesség és jelentős vagyoni károkozás miatt indult ellene eljárás. A kiadatás új lendületet adott az Északi Áramlat elleni támadás felgöngyölítésének, amely továbbra is komoly geopolitikai következményekkel járt Európában.
5. Kitört a botrány: Románia Magyarországtól vásárolhat uniós pénzen német szuperfegyvereket – A magyaroktól függeni kérdéseket vet fel
Romániában élénk vita bontakozott ki az új páncélozott harcjárművek beszerzéséről, miután felmerült, hogy uniós hitelből magyarországi gyártású Rheinmetall Lynx járműveket vásárolnának. A beszerzés finanszírozását a SAFE uniós pénzügyi eszköz bevonásával tervezték, ami hosszú távú pénzügyi és iparpolitikai elköteleződést jelentett volna Bukarest számára. A román félben aggodalmat keltett, hogy a gyártás és a kritikus alkatrészek előállítása nagyrészt külföldön, részben Magyarországon történne, ami ipari függőséget eredményezhetett. A kérdés azért vált különösen érzékennyé, mert a román védelmi stratégia kiemelt célként kezelte a hazai ipar fejlesztését és a technológiai szuverenitást. A döntést végül elhalasztották, miközben tovább zajlottak a tárgyalások a gyártás lokalizációjáról és a román ipar bevonásáról.
