A tavalyi évben közel 20 ezer katás vállalkozót ellenőrzött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), főleg a színlelt szerződésekre vadásztak a hivatal ellenőrei. Hogy pontosan mire kíváncsiak és miket néznek az ellenőrzések során, azzal kapcsolatban a HR Portál kereste fel a NAV-ot.
Mik a színlelt szerződés jellemzői?
A színlelt szerződés polgári jogi, illetve munkajogi kategória.
A jogalanyok adóügyi és a polgári jogi jogviszonya egymástól elválik, és a NAV-nak nincs jogosultsága, hogy a felek szerződési autonómiájába beavatkozzon. A adóhivatal ellenőrzési eljárásában az adójogi (át)minősítés kizárólag adóügyi szempontból releváns, nem módosítja a felek közötti polgári jogi szerződést, a közjogi jogviszonyban nem álló harmadik személyre kihatással nincs, csak a jognyilatkozat adóügyi minőségét határozza meg. A hivatalnak így az egyes törvények (Munka törvénykönyve, Polgári törvénykönyv) szabályai alapján létrejött, megkötött kontraktusokat az adójogszabályok szerint kell megvizsgálni.
Az adójogviszonyok minősítésekor fontos alapelvek:
Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
Előfordulhat, hogy az adóhivatal a vállalkozási, megbízási szerződésnek nevezett és annak megfelelően megfogalmazott szerződést tényleges tartalmának megfelelően munkaszerződéssé minősíti át. Szintén átminősítésként értékelhető, amikor a katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. 14. szakasza szerinti vélelem megdöntésére irányul a vizsgálat.
Mit néznek a szerződésekben, és mi alapján megy az átminősítés?
A hatóság megvizsgálja a felek által megkötött szerződések tartalmát, a munkavégzés körülményeit, a teljesítés dokumentumait, a tevékenység ellenértékének megfizetéséhez kapcsolódó dokumentumokat, a számlákon feltüntetett gazdasági események valódiságát, stb.
Az ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára is.
A szerződés típusát, elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire, így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a jogokra és kötelezettségekre tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani a valóságban létrejött jogviszony formáját.
A katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. ad kifejezett útmutatást arra, hogy a felállított vélelem – mely szerint a felek között munkaviszony van – mikor tekinthető megdöntöttnek.
Mennek a trükközgetések
Még mindig igaz, hogy a kölcsönös előnyök elérése vezérli a trükköző feleket. Ugyanakkor azt le kell szögezni, hogy az előny a munkáltatóknál nagyobb, a munkavállaló ugyanakkor kiszolgáltatottabb, hiszen számos, a munkaviszonyhoz köthető jogosultság (például táppénz, fizetett szabadság), védelem (felmentési idő, végkielégítés stb.) nem illeti meg őket.
Hány szerződést vizsgáltak 2020-ban?
2019-es ellenőrzési tervünkben kiemelt feladatként szerepelt a katás vállalkozók vizsgálata: mintegy 14 ezer jogkövetési ellenőrzést végzett a katás adózóknál (szerződéses partnereik viszonylatában).
csaknem 20 ezer katás jogviszonyt ellenőrzött a NAV, mely nagyjából 1500 foglalkoztatót érintett.
Mely iparágakban a legsűrűbb a szabálytalanság?
A adóhivatal ellenőrzései szektorsemlegesek, ugyanakkor az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy földrajzi helytől függetlenül a személybiztonsági, építőipari, illetve az ügynöki és tanácsadói területen jellemzőbb a színlelt munkaviszonyban történő foglalkoztatás.
Mik a következmények a cégre és a „munkavállalóra” nézve?
Ha vállalkozási szerződés munkaviszonyt rejt, akkor pótlólag meg kell fizetni a foglalkoztatáshoz kapcsolódó általános szabályok szerinti közterheket, az adót, a járulékokat és az esetleges bírságot is. A munkavállaló fizeti az elmaradt személyi jövedelemadót, a munkáltató pedig az eredetileg a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói közterheket, az adóbírságot és a pótlékot.
A szerződéses viszony munkaviszonnyá minősítése a katás vállalkozásnál azt jelenti, hogy a főfoglalkozású egyéni/társas vállalkozó az átminősítés miatt 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik egyidejűleg, és ezért vállalkozóként nem főfoglalkozásúnak minősül. A havi 50 ezer forint helyett 25 ezer forint adót kell fizetnie, és ennek megfelelően változást is be kell jelentenie a 101E nyomtatványon.
Hol lehet bejelentést tenni?
Közérdekű bejelentés elsősorban elektronikusan a NAV honlapján elérhető, közérdekű bejelentések benyújtására szolgáló űrlap kitöltésével és beküldésével, vagy postai úton, a hivatal bármely szervénél tehető.
Közérdekű bejelentés anonim módon is tehető.
Lényeges azonban az, hogy a szabályozás szerint az azonosíthatatlan személy panaszát vagy közérdekű bejelentését az eljárásra jogosult szerv mellőzi, ettől csak akkor lehet eltekinteni és a bejelentést vizsgálni, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.
Nem tisztázható és orvosolható azonban a bejelentő saját foglalkoztatásával kapcsolatos szabálytalanság a bejelentő adatai nélkül. Ha a bejelentő saját foglalkoztatási jogviszonyát szeretné rendezni, a foglalkoztató adatain túl a saját adatait, a foglalkoztatásával kapcsolatos konkrétumokat is meg kell adnia. Ezek nélkül ugyanis a bejelentett munkáltató csak általános jelleggel vizsgálható.
Folyamatosan postázzák az szja-bevallási terveket
A tervezetet nem kell visszaküldeni, hiszen az május 20-i bevallási határidővel automatikusan bevallássá válik.
