BUX 42,119.04
-2.00%
BUMIX 3,917.65
-0.32%
CETOP20 1,992.73
0.00%
OTP 9,870
-4.13%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-0.28%
0.00%
ZWACK 17,550
+0.57%
0.00%
ANY 1,610
+0.62%
RABA 1,170
+0.43%
0.00%
-1.91%
+0.67%
+0.92%
-0.86%
-17.96%
-0.75%
0.00%
+0.81%
OTT1 149.2
0.00%
-0.49%
MOL 2,810
-2.16%
DELTA 38.15
-4.27%
ALTEO 2,370
-0.42%
0.00%
+1.21%
EHEP 1,750
-1.69%
+0.69%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.07%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-3.69%
-1.13%
-5.30%
0.00%
-1.86%
-2.15%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
0.00%
NAP 1,186
-1.98%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Ismét egy amerikai hadihajó borzolta fel a kínai kedélyeket

Amerikai hadihajó haladt át ismét kedden a Tajvant Kínától elválasztó szoroson, egy héttel azután, hogy a kínai légierő gépei eddigi legnagyobb mértékben behatoltak a szigetország légvédelmi övezetébe.

Az amerikai haditengerészet 7. flottája azt közölte, hogy

a Curtis Wilbur nevű Arleigh Burke-osztályú irányított rakétás romboló rutinszerű átkelést hajtott végre a Tajvani-szoroson, összhangban a nemzetközi joggal.

A tájékoztatás szerint az eset bizonyítja az Egyesült Államok elkötelezettségét a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség mellett.

A tajvani védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a hajó északi irányban haladt át a szoroson.

Ugyanez a hajó egy hónappal ezelőtt is áthaladt a szoroson, ami arra késztette Kínát, hogy a béke és a stabilitás veszélyeztetésével vádolja meg az Egyesült Államokat.

Egy héttel ezelőtt Tajvan arról számolt be, hogy

a kínai légierő 28 harci gépe, köztük vadászgépek és nukleáris képességű bombázók léptek be Tajvan légvédelmi azonosító övezetébe.

Fotó: AFP

Az incidens azt követően történt, hogy

a hét vezető ipari hatalom (G7) vezetői csúcstalálkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben számos kérdésben bírálták Kínát, és hangsúlyozták a Tajvani-szoroson átívelő béke és stabilitás fontosságát. Kína elítélte a nyilatkozatot.

Az amerikai haditengerészet mintegy havonta hajt végre ilyen műveleteket a Tajvani-szorosban, tovább ingerelve ezzel a kínai vezetést, és növelve a feszültséget Washington és Peking között.

Az Egyesült Államoknak, mint a legtöbb országnak, nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai a demokratikus Tajvannal, de a legfontosabb nemzetközi támogatója és egyik legnagyobb fegyvereladója.

A Tajvan és Peking közötti katonai feszültség az elmúlt évben kiéleződött, Tajpej arra panaszkodott, hogy Kína többször beküldte légi erejét Tajvan légvédelmi övezetébe.

Kína azt állítja, hogy a Tajvan körüli tevékenységeinek célja szuverenitásának megvédése, továbbá a külföldi erők elrettentése.

A tajvani kormány ugyanakkor ezt megfélemlítési kísérletnek minősíti.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek