A 90 éves Magyar Kórházszövetség a 33. háromnapos, zárt körű, csak a szakma számára nyilvános kongresszusa után egy több pontból álló állásfoglalást hozott nyilvánosságra. A kórházszövetségnek jelenleg 105 kórház és egészségügyi intézmény a tagja. A járvány okozta kiélezett helyzet ráirányította a figyelmet az egészségügy kiemelt társadalmi szerepére és a gazdaságban betöltött súlyára, nyilvánvalóvá vált az intézmények szerepvállalásának fontossága, és az elmúlt hónapokban az itt dolgozók munkájának elismerése is napirendre került – írják.
A koronavírus-járvány tanulsága, hogy az ellátórendszerben meg kell teremteni a gyors változtatás képességét. Alapvető cél, hogy minden beteg időben kerüljön arra a helyre, ahol a legjobb ellátásban tudják részesíteni, vagyis az adott intézményben a gyógyításhoz szükséges optimális feltételek rendelkezésre állnak.
Ennek érdekében az előttünk álló időszak várhatóan bizonyos központosítást eredményezhet, ám más területeken a lakosságközeli ellátások fejlesztése a kívánatos. Ezek a változások teremtik meg az alapot ahhoz, hogy minden ellátóhelyen valódi biztonságot lehessen nyújtani a betegek számára.
Hangsúlyozzák az öngondoskodást, valamint a betegségmegelőzés fontosságát, a járvány során ellátatlanul maradt betegek kezelése pedig kiemelt feladatuk.
Az alapellátás színvonalát, valamint a mentők szerepét tovább kell erősíteni ahhoz, hogy a betegek kellő időben és a megfelelő helyen kapják meg az elérhető legjobb ellátást.
Fontos továbbá a szűrővizsgálatok kiterjesztése és a nem aktív ágyakon végzett utógondozás fontossága. Kiemelt szerepe lesz a jövőben a távgondozásnak, amellyel a betegek az otthonukban és a munkahelyükön is biztonságban érezhetik magukat, hiszen aktív életmód mellett tudnak állandó kapcsolatot fenntartani az ellátórendszerrel.
A kórházi adósságok elkerülése miatt valós költségvetésen alapuló, az intézmények szakmai munkájának eredményét figyelembe vevő teljesítményalapú finanszírozásra kell átállni.
A kórházszövetség szerint az összes várakozó beteg ellátásáig fontos lenne folytatni és külön soron megjelenő finanszírozással biztosítani a várólista-köteles és a kapacitáshiányos várólistán lévő beavatkozások elvégzését.
Érdemes lenne új ellátási formaként befogadni és finanszírozni a poszt-Covid-ellátást, amely új területek kialakítását, valamint pluszszemélyzetet, eszközöket és új szemléletet követel az intézményektől. A Magyar Kórházszövetség javasolja az egynapos ellátások ismételt kivételét a teljesítményvolumen-korlát (tvk) alól, biztosítva ezáltal azoknak a várakozó betegeknek az ellátását, akiknek a problémája egynapos ellátás keretében megoldható.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésével párhuzamosan megvalósult orvosibér-emelést mielőbb szükséges kiterjeszteni a szakdolgozók, valamint a műszaki-gazdasági területen lévő munkatársaink bérrendezésére is.
Különösen fontos ez azért, mert kiemelkedő szakmai munkájuk nélkül az ellátórendszer nem tudott volna hatékonyan megbirkózni a járvánnyal.
Pluszforrásra lesz szükség az orvosok emelt béréből százalékosan számított ügyeleti díjakra, a szakterületi pótlékokra, valamint főleg a hiányszakmákban dolgozó vállalkozók óradíjának az egészségügyi jogviszonyban foglalkoztatott orvosok órabérének szintjére történő emelésére. Az ország hátrányos helyzetű területein élő lakosság biztonságos és folyamatos ellátása érdekében kiegyenlítő mechanizmusokat kell életbe léptetni – írja állásfoglalásában a Magyar Kórházszövetség.
