Orbán: Legyűrtük a harmadik hullámot, de a válságok kora még nem ért véget
5 millió 311 ezer főt beoltottak, több mint 4 millióan a vakcina második dózisát is megkapták már. Az első kategóriában a második, utóbbiban az első helyen állunk az EU-ban – tette hozzá a kormányfő, hangsúlyozva, hogy
Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol több vakcina áll rendelkezésre, mint ahányan oltásra jelentkeztek.
Amíg nincs elég vakcina, az oltás állami felelősség, de amikor eljön a pillanat, hogy több vakcina, van mint ahányan jelentkeztek, akkor az oltás egyéni felelősség – szögezte le Orbán Viktor, aki ezért kéri, hogy akik még nem tették, oltassák be magukat, mivel a járvány nem ért véget.
Jelentkezzenek és oltassák be magukat
– kérte a miniszterelnök. Elmondta azt is:
nyugati vakcinából még 17 millió oltóanyag érkezik, mindenkinek képesek vagyunk a harmadik és a negyedik oltást is beadni.
A kormány engedélyezi a 12-16 közöttiek oltását. Kampány erre nem szerveznek, de várják a szülők jelentkezését.
A miniszterelnök közölte: 137 ezer ember nem vette fel a második oltást. Akinek lejárt a második oltásra kijelölt határideje, törli a védettségi igazolványát.
Jövő héttől áttérünk a készenléti oltásrendre a tömeges oltásról
- mondta a miniszterelnök, aki egyúttal köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben. A kormány úgy döntött, hogy ők 10 napos fizetett szabadságot kapnak.
Óvatos becslés szerint egy, másfél hónappal előrébb járunk a nyitásban, mint a legtöbb európai ország. Ez a GDP-ben, összevetésben 1 százalékos többletet, két hónap alatt már 2 százalékos pluszt jelent.
A munkanélküliségi ráta hazánkban 4,3 százalékos, az eurózónában 8 százalék.
A dolgozók száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint a járvány előtti időszakban. Az év végégi lehetőség lesz arra, hogy kétszer ennyi, százezer új munkahely jöjjön létre.
Két operatív törzs alakul a napokban, az egyik a gazdaság, a másik a társadalmi élet újraindulásával fog foglalkozni.
A miniszterelnök beszámolt a kormányülés eredményeiről is. Elmondta: 15 év alatt három súlyos válság sújtotta az országot, a 2008-as, a 2015-ös és most a koronavírus-járvány okozta válság. Hangsúlyozta, hogy
a kormány nem hiszi, hogy a krízisek kora véget érne, ezért olyan gazdaságra lesz szükség, amely nem csak a békeidőkben képes kiegyensúlyozott teljesítményre.
Nemzeti konzultációt indítanak a gazdaság újraindításról, a magyar gazdaság megerősítéséről – jelezte a kormányfő. Néhány döntést ennek eredménye alapján hoznak majd meg, beleértve azokat a javaslatokat is, amelyeket a miniszterelnök a Világgazdaság konferenciáján jelentett be.
Szeretnék megerősíteni azt a döntésüket, hogy vállalják: a minimálbért egy, vagy két lépésben 200 ezer forintra emelik. Ehhez meg kell állapodni a kamarával, egy ilyen nagy arányú emelés érdekében ugyanis adókedvezményt kell nyújtani a kkv-knak. Hasonlóképpen szeretnének egy megerősítést arról is, hogy a gyermeket nevelő szülőknek visszaadják azt az adót, amit 2021-ben befizettek az átlagbér szintjéig.
Arról is döntést kell hozni, meddig és miképpen folytatódjon a hitelmoratórium. És dönthetnek a klímaadóról is, amit a tervek szerint a családok által használt gépjárművekre is ki akarnak vetni, de a kormányfő hangsúlyozta, hogy a klímarombolóknak kellene fizetniük.
Vállaljunk-e újabb rezsi vitát Brüsszellel
–tette fel a kérdést.
A migráció szintén a konzultáció kérdései között jelenik meg. Fel kellene függeszteni az egész migrációs befogadást két évig a járvány miatt. Ez is nemzetközi viták kereszttüzébe kerülhet – figyelmeztetett.
