Elviselhetetlen, amit a forint művel, most már a magyar gazdaságot teszi tönkre: milliárdos veszteség fenyegeti a gazdákat – a következő hetek döntenek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElindult az aratás Magyarországon, de az első tapasztalatok alapján a gazdák nem számíthatnak könnyű szezonra sem a búza sem az árpa esetében. Az őszi árpa hozamai az Alföldön kifejezetten gyengék, a Dunántúlon legfeljebb gyenge-közepes eredményekről lehet beszélni, miközben az esőzés és a jégverés helyenként tovább lassíthatja a betakarítást – közölte a Világgazdaság megkeresésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A gyengébb termés mellett a forint árfolyam is druván odavághat a gazdáknak.
A friss piaci tapasztalatok szerint az őszi árpa aratása a száraz, szeles idő miatt több térségben gyorsan elindult, de az első eredmények nem adnak okot különösebb optimizmusra. A termelők beszámolói alapján az Alföldön sok helyen gyenge állományokat vágtak, a Dunántúlon pedig valamivel kedvezőbb, de összességében szintén visszafogott hozamok látszanak.
Petőházi Tamás szerint országos szinten jelenleg nagyjából hektáronkénti 4 tonna körüli ősziárpa-termésátlaggal lehet számolni, bár pontosabb képet csak akkor lehet majd látni, ha a vetésterület legalább 10–15 százalékán már megtörtént a betakarítás. A szakember szerint a helyi különbségek rendkívül nagyok: akár néhány kilométeren belül is jelentős eltérések lehetnek a hozamokban.
Ez komoly visszaesést jelentene a tavalyi évhez képest, amikor az őszi árpa országos termésátlaga még 5,5–5,7 tonna/hektár körül alakult. Ha az idei átlag valóban 4 tonna körül marad, az hektáronként akár másfél tonnás kiesést is jelenthet a termelőknek. Ez országos szinten több százezer tonnával alacsonyabb árpatermést eredményezhet.
A búzánál egyelőre még korai végleges számokról beszélni, de a fajtabemutatók tapasztalatai alapján ott sem biztató a kép. Az ország több pontján tartott bemutatók alapján a búzaállományok sokkal gyengébbek annál, mint amit a korábbi becslések sugalltak. A tavaszi és kora nyári aszály, majd a hirtelen meleg és szeles idő több térségben kényszerérést okozott, ezért a klasszikus Péter-Pál-napi aratás akár 8–10 nappal korábban is megindulhat - mutatott rá A GOSZ elnöke.
Ez azt jelenti, hogy egyes gazdaságokban már a következő napokban megkezdődhet a búza vágása is. A korai indulás azonban nem feltétlenül jó hír: a kényszerérés gyakran alacsonyabb szemtömeggel, gyengébb minőséggel és kisebb terméssel járhat.
A helyzet azért is különösen érdekes, mert az Európai Bizottság korábbi előrejelzései még jóval optimistább képet mutattak Magyarországra. A brüsszeli várakozások szerint búzából mintegy 5,5 millió tonna, árpából 1,8 millió tonna, kukoricából pedig 4,6 millió tonna termés jöhetne össze. A hazai terepi tapasztalatok alapján azonban a gazdák egy része már most úgy látja, hogy ezek a számok túl derűlátóak lehetnek.
A piac másik nagy problémája az ár. A nemzetközi gabonapiacon ugyan vannak olyan tényezők, amelyek később áremelkedést hozhatnak, a magyar gazdák ezt egyelőre kevésbé érzik. Ennek egyik oka az erősebb forint.
Mivel a gabonakereskedelem jelentős része euróban árazódik, nem mindegy, hogy ugyanazt az euróbevételt a tavalyi 380 forintos árfolyamon vagy a mostani 350 forintos árfolyamon kapják kézhez. Ez természetesen az exportnál okoz gondot. Márpdig Magyarország jelentős gabonaexportőr, de az erős forint rontja a magyar áru versenyképességét. A piacok önmagukban nem tűntek el, de a vevők alacsonyabb forintban számolt árat tudnak vagy akarnak elfogadni. Ez a termelők bevételeit érdemben csökkentheti, miközben a költségek az elmúlt években magas szinten ragadtak és a tapasztalatok szerint a termésátlag is a várnál alacsonabb lehet.
Brutális veszteséget okoz a forint árfolyam
Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adatai szerint, Magyarország agrárexportjának értéke 2025-ben nagyjából 12,62 milliárd euró volt. Gabonából összesen 4,2 millió tonnát exportált Magyarország 2025-ben. Ebből 2,4 millió tonna búza, 1,3 millió tonna kukorica, valamint 471,8 ezer tonna árpa volt. A gabonafélék exportértéke a teljes agrárexport 9,1 százalékát adta, vagyis becsléssel mintegy 1,15 milliárd eurót tett ki.
Így könnyen kiszámítható, hogy az esetlegesen kisebb terméshozamot nem figyelembe véve, csak a forint árfolyam mekkora kiesést okozhat a gazdáknak. Azért is van egyszerű dolgunk, mert tavalyhoz képest az árak sem mozdultak el jelentősen a tavalyi szintekről. Tehát, ha 380 forinton számoljuk az 1,15 milliárd eurót, úgy ez 437 milliárd forintos exportbevételt jelentett tegnap. Ez a mostani 350 forintos árfolyam mellett már csak 402,5 milliárd forintot jelent. Vagyis csak az árfolyamkülönbözet miatt bukhatnak mintegy 35 milliárd forintot, ha egyáltalán ilyen vesztességgel el karják adni terményüket, vagy el tudják adni amikor erre sor kerülne.
Az agrár-külkereskedelmi forgalom 86,2 százalékát az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2025-ben. A régi tagállamok részesedése 45,9, az új tagországoké 35,9 százalék volt a teljes agrár- külkereskedelmi exportból. Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 10 945 millió euró, a behozatalé 9324 millió euró volt.
A következő napokba dőlhet el sok minden
A következő hetek döntőek lesznek. Az őszi árpa után hamarosan a búza aratása is tömegesen elindulhat, és akkor derül ki, mekkora kárt okozott valójában az aszály, a kényszerérés, valamint a helyenkénti jégverés és csapadék. Petőházi Tamás szerint, a gazdák most abban bízhatnak, hogy a nemzetközi terméskilátások romlása vagy a világpiaci árak emelkedése valamelyest javítja majd a magyar gabona pozícióját. Egyelőre azonban úgy látszik: az idei aratás gyengébb hozamokkal és nagyobb piaci bizonytalansággal indul, mint amire korábban sokan számítottak.
