Hiába csökkent a kiadott ingatlanok száma a járvány alatt, az ilyen ügyekben közjegyzőkhöz fordulók száma egyre növekszik – olvasható a sajtóanyagban.
A közjegyző előtt kötött szerződések 90 százalékában a bérbeadó a beköltözés feltételéül szabja, hogy a bérlő közjegyző előtt tett nyilatkozatban, végrehajtás terhe mellett vállalja, amennyiben a szerződés megszűnik, a lakást személyes ingóságaitól kiüríti és azt elhagyja.
Egyre tudatosabbak a bérbeadók, már nemcsak azok fordulnak közjegyzőhöz, akik egyszer megégették magukat. A lakástulajdonosok legnagyobb kockázatnak a kiköltözni nem akaró bérlőt tartják, de sokan kérnek végrehajtható nyilatkozatot a bérleti díj és rezsiköltségek megfizetésére is
– mondta Tóth Ádám a MOKK elnöke, aki azt is elmondta, hogy a kiköltözési nyilatkozat nem biztosít automatikusan végrehajthatóságot, csak a bérlő kiköltöztetését segíti, miközben a a problémás ügyek 90 százalékában a nemfizetés miatt mondják fel a lakásbérleti szerződéseket.
Azon ügyekben, melyeknél közjegyzői okirat készül, csak a legritkább esetben van végrehajtásra szükség, ám ha mégis probléma merül fel akkor a bérbeadónak ügyelnie kell arra, hogy a törvényeknek megfelelően járjon el: először írásban szólítsa fel a bérlőt a 8 napon belüli teljesítésre, majd szabályszerűen mondja fel a bérleti szerződést – figyelmeztet a közlemény.
A lakás kiürítése és a végrehajtás csak ezek után következhet.
A MOKK szerint azonban továbbra is komoly probléma az internetről letöltött, gyakran túl homályos, nem az adott jogviszonyra szabott, egymásnak ellentmondó kikötéseket vagy éppen a bérlővel szemben jogellenes szankciókat tartalmazó szerződések nagy száma. Példaként említik azt a gyakori esetet, amikor felmondási okként írják azt, ha a szomszéd panaszt tesz a bérlőre, úgy, hogy közben nem fejtik ki mi számít panasznak és kinél és hányszor kell jelentenie a szomszédnak ahhoz, hogy az szerződésszegésnek minősüljön.
Problémás lehet az is, ha olyan fogalmakat használnak a szerződésekben, amelyek jelentésével nincsenek tisztában, vagy amelyek annyira általános jelentéssel bírnak, hogy később jogvitához vezethetnek.
Az ilyen szerződések pont a vitás helyzetek esetében nem nyújtanak védelmet és hiába a közjegyző előtt tett nyilatkozat a lakbér megfizetésére, ha a szerződés jogszabály-ellenes, akkor nem indítható végrehajtás. Éppen ezért Tóth Ádám azt javasolja, hogy ne a szerződés elkészítésével spóroljunk, hiszen a legbiztonságosabb megoldás a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az, ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják.
Ez biztosítja, hogy sem a bérlő, sem a bérbeadó jogai nem sérülnek és garantált, hogy lehetséges a szerződésszegő bérlővel szembeni fellépés.
