Fokozódik a nyomás Iránon, hogy visszatérjen a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) néven ismert atomalkuról szóló tárgyalásokhoz. Az Speciális követe a kérdésben, Enrique Mora csütörtökön látogat az országba a Reuters szerint, ami diplomaták szerint azonban nem nevezhető a szokásos ügymenetnek a kérdésben.

Fotó: USAF / USAF / AFP

Mindemellett megszólalt az Egyesült Államok különleges iráni megbízottja, Rob Malley is szerdán, aki arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kész más megoldásokat és a mérlegre tenni amennyiben a perzsa ország nem kíván visszatérni a 2015-ös megállapodás újraindításáról szóló tárgyalásokhoz.

A nyilvánosság előtt ritkán megszólaló Malley többek között emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és Izrael korábban mind Irakban, mind Szíriában mértek csapást nukleáris létesítményekre és egységes a véleményük abban, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez.

A követ elmondta, hogy a következő napokban Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emirátusokat és Katart is meglátogatja, hogy megvitassák milyen módon lehetne Iránt visszahozni a tárgyalóasztalhoz és milyen opciók vannak az ország nukleáris programjának kontrollálására ennek hiányában.

Hasonló hangnemet ütött meg Washingtonban Antony Blinken, amerikai külügyminiszter is szerdán, ki szerint fogy az idő az alkuhoz történő visszatérésre, hiszen hamarosan elérkezik az a pont, amikor az már nem képes biztosítani az alku előnyeit. Blinken az izraeli és az emirátusok-béli kollégájával történő találkozóját követően beszélt a sajtónak.

Blinken szerint Washington minden megoldást mérlegelni fog az Irán által támasztott kihívás kezelésére. Az iráni iráni atomenergia szervezet igazgatója, Mohammad Eszlámi a múlt hétvégén arról beszélt, hogy az országa már 120 kilogramm 20 százalékos dúsítottságú urániumot termelt, ami jelentősen meghaladja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 84,3 kilogrammos becslését.

Szakértők szerint egy atombomba előállításához 170 kilogrammra van szükség a 20 százalékos dúsítottságú uránból. A 2015-ben megkötött atomalkunak még Donald Trump vetett véget, amikor 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból és annak feltámasztását a Biden vezette kormányzat sem tudta elérni, mígnem az, hogy júniusban Irán egy keményvonalas elnököt választott, végleg zátonyra nem futtatta a tárgyalásokat.