BUX 55,308.38
+0.10%
BUMIX 4,411.4
+0.43%
CETOP20 2,413.74
0.00%
OTP 19,090
+0.55%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-0.52%
+0.91%
ZWACK 16,500
-0.60%
+3.48%
ANY 1,565
-1.88%
RABA 1,440
-0.69%
0.00%
+0.46%
+1.67%
-0.36%
OPUS 239.5
-0.83%
+0.21%
+0.22%
-0.17%
OTT1 149.2
0.00%
-1.19%
MOL 2,756
-0.51%
-2.88%
ALTEO 1,525
-1.61%
0.00%
+3.29%
EHEP 1,800
0.00%
-0.79%
+1.65%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.13%
+0.24%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.61%
0.00%
+1.05%
0.00%
+7.14%
NUTEX 19.22
-1.33%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Továbbra is lehetséges a megegyezés Irán és az Egyesült Államok között

Komoly nézetkülönbségek tisztázására van szükség az Egyesült Államok és Irán között ahhoz, hogy vissza lehessen térni a 2015-ös atomalkuhoz, de a megegyezés továbbra is lehetséges – mondta csütörtökön az amerikai külügyminisztérium egy neve elhallgatását kérő, magas rangú tisztségviselője a legutóbbi tárgyalási forduló befejezését követően.

A telefonos sajtótájékoztatón a külügyi tisztviselő cáfolta, hogy az Egyesült Államok beleegyezett konkrét szankciók feloldásába, a perzsa ország olaj- és hajózási ágazatával szemben.

Semmiben nem állapodunk meg mindaddig, amíg mindenben meg nem állapodunk

– mondta.

A tárgyalások arról, hogy a két ország visszatérjen a a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz – melynek keretében a közel-keleti ország korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében – április elején kezdődtek Bécsben.

Az atomalkut 2018-ban mondta fel egyoldalúan Donald Trump, aki szerint Irán nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez. Ezért Trump a a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat is visszaállította, amire válaszul az iszlám köztársaság is korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését.

A perzsa ország legutóbb korlátozta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben. Teheránnal szemben régóta él a gyanú, hogy atomfegyvert fejleszt, ám Irán szerint orvosi célokból dúsítanak uránt.

A NAÜ május végi adatai szerint Irán több mint 3200 kilogramm – különböző tisztasági fokú – uránnal rendelkezik, ami 16-szorosa az úgynevezett atomalkuban számára engedélyezett mennyiségnek.

Szakértők úgy gondolják, hogy a felek – az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína diplomatáival közösen – hamarosan visszatérnek Bécsbe, a tárgyalások hetedik fordulójára.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter két héttel ezelőtti szenátusi meghallgatásán elmondta, hogy

több száz, Iránnal szembeni amerikai szankció akkor is érvényben maradhat ha Teherán és Washington visszatér a nukleáris megállapodás betartásához.

Arra számítok, hogy ha visszatérünk a JCPOA (az atomalku hivatalos neve: Joint Comprehensive Plan of Action, azaz Közös Átfogó Cselekvési Terv) betartásához, akkor is több száz szankció marad érvényben, beleértve a Trump-adminisztráció által bevezetett szankciókat is

– mondta a külügyminiszter.

Fotó: AFP

A külügyminisztériumi tisztségviselő csütörtökön visszautasította azokat a felvetéseket is, amelyek szerint az Egyesült Államok által korábban szankciókkal sújtott, megválasztott iráni elnök, Ebrahim Raiszi várható augusztusi beiktatása bonyolítaná a tárgyalásokat.

Ez nem befolyásolja az elhatározásunkat, hogy megpróbálunk megállapodni

– tette hozzá.

Az iszlám köztársaság új elnöke Teheránban tartott első sajtókonferenciáján, hétfőn azt mondta: az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát. Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem.

Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott Irán elleni szankciót

– jelentette ki.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer – egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer – ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek.

Ő az első, amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök. Hétfői beszédében Raiszi leszögezte: bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát.

Az Egyesült Államok a hét elején közben több iráni weboldalt is lefoglalt.

Kapcsolódó cikkek