Komoly nézetkülönbségek tisztázására van szükség az Egyesült Államok és Irán között ahhoz, hogy vissza lehessen térni a 2015-ös atomalkuhoz, de a megegyezés továbbra is lehetséges – mondta csütörtökön az amerikai külügyminisztérium egy neve elhallgatását kérő, magas rangú tisztségviselője a legutóbbi tárgyalási forduló befejezését követően.
A telefonos sajtótájékoztatón a külügyi tisztviselő cáfolta, hogy az Egyesült Államok beleegyezett konkrét szankciók feloldásába, a perzsa ország olaj- és hajózási ágazatával szemben.
Semmiben nem állapodunk meg mindaddig, amíg mindenben meg nem állapodunk
– mondta.
A tárgyalások arról, hogy a két ország visszatérjen a a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz – melynek keretében a közel-keleti ország korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében – április elején kezdődtek Bécsben.
Az atomalkut 2018-ban mondta fel egyoldalúan Donald Trump, aki szerint Irán nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez. Ezért Trump a a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat is visszaállította, amire válaszul az iszlám köztársaság is korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését.
A perzsa ország legutóbb korlátozta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben. Teheránnal szemben régóta él a gyanú, hogy atomfegyvert fejleszt, ám Irán szerint orvosi célokból dúsítanak uránt.
A NAÜ május végi adatai szerint Irán több mint 3200 kilogramm – különböző tisztasági fokú – uránnal rendelkezik, ami 16-szorosa az úgynevezett atomalkuban számára engedélyezett mennyiségnek.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter két héttel ezelőtti szenátusi meghallgatásán elmondta, hogy
több száz, Iránnal szembeni amerikai szankció akkor is érvényben maradhat ha Teherán és Washington visszatér a nukleáris megállapodás betartásához.
Arra számítok, hogy ha visszatérünk a JCPOA (az atomalku hivatalos neve: Joint Comprehensive Plan of Action, azaz Közös Átfogó Cselekvési Terv) betartásához, akkor is több száz szankció marad érvényben, beleértve a Trump-adminisztráció által bevezetett szankciókat is
– mondta a külügyminiszter.
A külügyminisztériumi tisztségviselő csütörtökön visszautasította azokat a felvetéseket is, amelyek szerint az Egyesült Államok által korábban szankciókkal sújtott, megválasztott iráni elnök, Ebrahim Raiszi várható augusztusi beiktatása bonyolítaná a tárgyalásokat.
Ez nem befolyásolja az elhatározásunkat, hogy megpróbálunk megállapodni
– tette hozzá.
Az iszlám köztársaság új elnöke Teheránban tartott első sajtókonferenciáján, hétfőn azt mondta: az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát. Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem.
Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott Irán elleni szankciót
– jelentette ki.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer – egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer – ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek.
Ő az első, amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök. Hétfői beszédében Raiszi leszögezte: bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát.
Az Egyesült Államok a hét elején közben több iráni weboldalt is lefoglalt.
