A pandémia korábbi hullámai alatt a megbetegedettek egészségének a helyreállítása, valamint a fertőzés közösségi terjedésének a megfékezése érdekében hónapokon át szükségszerűen fel kellett függeszteni a halasztható egészségügyi ellátásokat. Az elektív, azaz az ütemezett beavatkozások és a rehabilitációs gondozások a harmadik hullám lecsengésekor – az ágazat újraindításának a részeként –, ez év május 13-tól kezdődtek el újra – emlékeztetett az Emmi, miután a várólista-csökkentési program részleteiről szóló kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben. 

A jogszabály-módosítás számszaki lényege, hogy a lajstrom rövidítése érdekében az e célra szánt idei előirányzott összeg csaknem 3,5 milliárd forinttal – 5-ről 8,44 milliárdra – nő – olvasható a Figyelő cikkében.

A szaktárca tájékoztatásából az is kiderült, hogy jövőre 8,7 milliárd forintot kapnak ugyanerre az egészségügyi intézmények. Így jön ki a 12,2 milliárdos végösszeg.

Gyors diagnózis

„A kormány kiemelt célja, hogy minden beteg megfelelő időben, a lehető leggyorsabban hozzájusson a diagnózishoz, és a betegség kezelése minél hamarabb elkezdődjön”

– fektette le az alapelvet az Emmi, ahol Kásler Miklós miniszter utasítására készült el a szakmai javaslat a felhalmozódott műtétek elvégzésére és a meghosszabbodott várólisták rövidítésére vonatkozó kormányzati támogatásról. Ezzel kapcsolatban megjegyezték: az egészségügyi ellátás zavartalanságát ma már szintén nagyban garantálja, hogy a szakmában dolgozók beoltatták magukat. Ezzel együtt a műtétre váró, még nem immunizált betegeket is valamely vakcina mielőbbi felvételére kérte a tárca.

A már hatályos jogszabály világosan kimondja, hogy a veszélyhelyzet miatt elhalasztott ellátásoknak a pótlására szolgál a kiemelt várólista-csökkentési program, s a hozzá tartozó fekvőbeteg-szakellátások finanszírozását a megemelt előirányzat felhasználásával kell elvégezni. Fontos tudniuk az intézkedésbe bevont szolgáltatóknak, hogy a megnövelt összeg terhére írt beavatkozásokra az alapdíj százharminc százalékának és az elszámolható súlyszám szorzatának megfelelő finanszírozási díj könyvelhető el.

Ráadásul a teljesítményt nem kell figyelembe venni a tervezett éves keret tárgyhavi teljesítésének a számításában sem.

Az pedig az egészségügy személyi állományának jelent jó hírt, hogy amint megérkezik a kórház bankszámlájára az emelt összeg, annak nyolcvan százalékát két hónapon belül az érintett orvosok és szakdolgozók díjazására kell fordítani. Erre a pénzre tehát a doktorok, ápolók, asszisztensek a munkaszerződésükben meghatározott illetményükön felül jogosultak. A kiemelt programot az indulását követő hat hónapon belül kell teljesíteni.

Ötnapos határidő

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (Neak) lehetősége van továbbá arra, hogy

az akcióba azokat a rendelet által nem nevesített orvosi területeket is bevonja – a meglévő pénzügyi keret erejéig –, amelyeknél a betegfogadási lista szerinti várakozási idő meghaladja a hatvan napot.

Az emelt finanszírozási díj kifizetésének ugyanakkor minden esetben feltétele, hogy az intézmény a diagnosztikai vizsgálat eredményét az elvégzésétől számított öt munkanapon belül feltöltse az EESZT-be, azaz az egységes elektronikus szolgáltatási térbe. Ennek hiányában a Neak nem utal.

Fotó: Shutterstock

A rendelkezés a várólista-csökkentési előirányzat terhére jelenthető beavatkozások között konkrétan megnevez csaknem hetvenféle ultrahang-, mintegy negyvenfajta komputertomográfiai (CT-) és ugyanennyi MR-vizsgálatot, vagyis igen széles a diagnosztikai spektrum.

Várakozás

A Neak honlapján nyilvánosak a várólistaadatok, így bárki leellenőrizheti, hogy a lakóhelyén vagy annak környékén átlagosan milyen időzítéssel érdemes kalkulálnia. Csípőprotézis-műtétre például szeptember végén több mint 7400-an vártak idehaza. Az előző fél évben ezen betegek fogadási idejének az országos középértéke százharminchárom nap volt, de Észak-Magyarországon ez két hónap híján elérte az egy esztendőt. Rosszabb a helyzet térdprotézis-beültetésnél. Erre az operációra mintegy 8600-an készülnek, és minden térséget figyelembe véve a kétszázhatvan napot is meghaladta tavasz óta a várakozás időtartama.

Különösen sokan, több mint tizenhatezren szeretnék jelenleg meggyógyíttatni a szürke hályogjukat.

Nekik az elmúlt fél évben országos átlagban „mindössze” két és fél hónappal kellett számolniuk. Magyarország-szerte gyorsan, akár egy hónapon belül kés alá lehetett feküdni az előző időszakban diagnosztikus szívkatéterezésre, gerincsérv- és mandulaműtétre, valamint kézsebészeti és kisebb urológiai beavatkozásra.

Az olaszországi központú Európai Szervtranszplantációs Társaság által végzett és a The Lancet Public Health című tudományos folyóiratban publikált augusztusi kutatás mindemellett rámutatott arra is, hogy a koronavírus-járvány első évében hazánkban 37 százalékkal esett vissza a transzplantációk száma. A modellszámítások szerint a világszerte történt visszaesés több mint 48 ezer páciens életébe került.

Felajánlás a magánszektorból

A napokban új magánkórházat nyitott a fővárosban a Doktor24 Medicina Zrt. A csaknem hárommilliárd forintos beruházással elkészült klinika háromezer négyzetméteren nyújt járó- és fekvőbeteg-ellátást – jelentette be Lancz Róbert, a vállalatcsoport vezérigazgatója. Az intézmény harmincöt szakterületen végez átfogó gyermek- és felnőttjáróbeteg-ellátást, emellett kialakítottak egy négy műtővel működő sebészeti központot és ortopédiai centrumot, valamint egy harmincnégy ágyas fekvőbeteg-részleget. Az MTI beszámolója szerint Béres György, a Doktor24 Kastélypark Klinika főigazgatója a sajtótájékoztatón megerősítette azokat a cikkünkben is idézett Neak-adatokat, amelyek szerint ma Magyarországon mintegy 16 ezren várnak csípő- vagy térdprotézisre. A kórház törekszik arra, hogy részt vegyen a várólista-csökkentési programban. Évente mintegy ötszáz közfinanszírozott beteget tudnának megműteni – közölte.

A cikk a Figyelő hetilap szeptember 30-iki számában került publikálásra.