Új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok.

Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben 

olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és a LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói egy tudományos folyóiratban ismertették eredményeiket.

A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében.

Fotó: Shutterstock

Ezért döntöttük egy más megközelítés mellett. Azonosítottunk egy antitestet egerekben, amely semlegesíti az oldódó béta-amiliod megcsonkított formáját, de nem kötődik a fehérje vagy a plakkok normális formáihoz idézte Thomas Bayer professzort a Leicesteri Egyetem közleménye.

A kutatók ezt az antitestet átalakították oly módon, hogy az immunrendszer ne ismerje fel idegenként és elfogadja azt. Létrehozták a béta-amiloid egy szerkesztett formáját, amelyről úgy véltük, hogy felhasználható egy oltáshoz, hogy az immunrendszert arra ösztönözzük, hogy antitesteket állítson elő mondta Mark Carr professzor.

A göttingeni kutatócsoport ezeket az antitesteket és a létrehozott béta-amiloid oltást két egérkísérletben vizsgálta.

Azt találták, hogy mind az antitest, mind a vakcina segített helyreállítani idegsejtfunkciót, növelni az agyban a glükóz anyagcserét,

helyreállítani az emlékezetvesztést és csökkenteni a béta-amiloid plakkokat.

Bár a kutatás korai szakaszban van, ha ezeket az eredményeket meg tudjuk ismételni emberekkel folytatott klinikai próbákban, akkor az megnyithatja a lehetőséget nemcsak az Alzheimer-kór kezelésére a tünetek megjelenése után, de a betegség elleni oltásra is még azelőtt hogy a tünetek megjelennének mondta Mark Carr professzor.

A rákkutatásban is áttörés a Karikó Katalin által felfedezett technológia

A rák kezelésében is kulcsfontosságú az mRNS technológia, amelynek felfedezéséért és kifejlesztéséért Karikó Katalin és három kutatótársa kapta meg a William B. Coley-díjat az amerikai Rákkutató Intézettől .