A hétvégén Liverpoolban gyűlnek össze a G7 országok külügyminiszterei a soros brit elnöki időszak utolsó nagyszabású eseményére. A brit külügyminisztérium szombati közlése szerint a találkozón a résztvevők demonstrálni kívánják egységes fellépésüket a világpolitikában tapasztalható rosszhiszemű magatartási formákkal szemben, beleértve Oroszország Ukrajnával szembeni megnyilvánulásait.
A találkozót Liz Truss brit külügyminiszter beszéde vezette fel, amit azonban még nem Liverpoolban, hanem a londoni Királyi Külügyi Intézetben, székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban tartott. A beszédében Truss leszögezte, hogy a globális gazdasági befolyásért folyó harc immár teljes lendülettel zajlik, és e küzdelemben Nagy-Britanniának barátaival együtt a szabad világ élvonalában kell maradnia.
A brit külügyminiszter a liverpooli értekezleten hangsúlyozni kívánja annak fontosságát, hogy a demokratikus országok világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz, alternatívát kínálva a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás helyett. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelyeknek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát. Az utóbbi időben megszaporodtak a kínai Egy út, egy övezet programmal szembeni kritikák és Japántól az Európai Unión át az Egyesült Államokig egyre többen igyekeznek a programmal szemben alternatívát kínálni.
A liverpooli találkozó előtt Truss a BBC-nek is interjút adott, melyben
arra a kérdésre, hogy mennyire tart valószínűnek egy orosz katonai inváziót Ukrajna ellen, válaszában arról beszélt, hogy a G7 célja elrettenteni Oroszországot a lépéstől.
A brit külügyminiszter szerint stratégiai hiba lenne Oroszország részéről egy ilyen lépés, és ha bármi ilyesmi történne, annak súlyos következményei lennének. Arra a kérdésre, hogy kizárja-e a katonai válaszlépést az Ukrajna elleni orosz invázió esetére, Liz Truss kitérően úgy válaszolt: Nagy-Britannia máris együttműködik Ukrajnával védelmi és biztonsági kérdésekben. Hozzátette: a héten találkozott ukrajnai hivatali partnerével, és Ben Wallace brit védelmi miniszter is Ukrajnában járt nemrégiben, vagyis Nagy-Britannia máris támogatást nyújt Ukrajnának.
A brit külügyminiszter szerint London segítséget nyújt annak eléréséhez is, hogy Ukrajna energiaellátása ne kizárólag az oroszországi szállításoktól függjön. Kitért viszont azon kérdés elől, hogy egyetért-e a brit fegyveres erők vezérkari főnökének minapi kijelentésével, miszerint ha Oroszország katonai akciót indít Ukrajna ellen, az potenciálisan a második világháború óta nem látott súlyosságú konfliktushoz vezethet. Azt hangsúlyozta azonban válaszában, hogy rendkívül súlyos fejlemény lenne, ha Oroszország ilyen akcióra szánná el magát. Szerinte Moszkva részéről ez a lépés stratégiai hiba lenne, ami súlyos következményekkel járna Oroszországra nézve.
Az Északi Áramlat 2 kapcsán kiemelte, hogy abszolút szükségszerűség az orosz földgáz- és energiaszállításokkal szembeni függés csökkentése, részeként egy olyan átfogó stratégiának, amelynek célja a nem piaci alapon működő gazdaságokkal, a világpolitika rosszhiszemű szereplőivel szembeni függés általános csökkentése. Utalt arra is, hogy a G7 találkozón ezt a kérdést Németországnak is fel fogja vetni.
