Hatalmas, 385 milliárd dollárnyi, más országoknak nyújtott kínai hitelt rejtettek el a Világbank és az IMF elől – derült ki az amerikai William & Mary kutatóintézet AidData projektje által szerdán közzétett Global Chinese Official Finance Dataset (Globális hivatalos kínai finanszírozási adatállomány) című tanulmányból. Az AidData-jelentésből kiderül, hogy
Kína úgy tudta elrejteni hitelnyújtásainak valós összegét a Világbank adósságbejelentési rendszere elől, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban állami tulajdonú vállalatoknak és bankoknak, speciális célú társaságoknak (SPV), vegyesvállalatoknak és magáncégeknek adott kölcsönt, nem pedig állami intézményeknek.
A jelentés szerint Kína a nyugati befektetőknél jóval magasabb kamatra ad hitelt, a magas költségek ellenére a szegényebb országok, például Pakisztán – a szakértők szerint –, azért fogadják el ezeket a kölcsönöket, mert azok nem jelennek meg a mérlegükben. Egy kínai átlagos kamata 4,2 százalék, visszafizetési ideje pedig kevesebb mint 10 év, szemben a német, francia vagy japán hitelezők átlagos 1,1 százalékos kamatlábával és 28 éves visszafizetési idejével.
A jelentésből az is kiderül, hogy
az Egy övezet, egy út kezdeményezés miatt jelenleg 42 ország Kínával szembeni államadóssága haladja meg a GDP-jük 10 százalékát.
Például a China Exim Bank által finanszírozott Kína–Laosz vasúti projektet, amelynek értéke 5,9 milliárd dollár – ami nagyjából a laoszi egyharmadának felel meg –, kizárólag eltitkolt kölcsönből valósítják meg. A jelentés, amely az Egy övezet, egy út kezdeményezésre összpontosít, a 2000 és 2017 között jóváhagyott és 2000 és 2021 között megvalósuló projektekre terjed ki.
Bradley C. Parks, az AidData vezetője szerint a Világbank és az IMF tisztában van ezzel a problémával, az új jelentés azonban most számszerűsítette annak nagyságrendjét. Ez pedig egészen megdöbbentő: a vizsgált 165 országban a kormányok a becslések szerint átlagosan a GDP 5,8 százalékának megfelelő összeggel jelentenek kevesebbet a Kínával szembeni tényleges visszafizetési kötelezettségeiknél.
A jelentés a Kína–Pakisztán gazdasági folyosó (CPEC), az Egy övezet, egy út 50 milliárd dolláros pakisztáni elemének finanszírozásról is közzétesz néhány érdekes adatot – hívta fel a figyelmet a Nikkei Asia. A jelentés szerint 2000 és 2017 között Kína összesen 34,3 milliárd dollár értékben vállalt kötelezettséget fejlesztési finanszírozásra Pakisztánban, amelyből legalább 27,8 milliárd hivatalos kereskedelmi jellegű hitel volt, korlátozott engedményekkel. A jelentés szerint a Pakisztánnak nyújtott kínai hitelek drágák a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztéstámogatási Bizottsága (OECD-DAC) és a nyugati multilaterális hitelezők által Pakisztánnak nyújtott hitelekhez képest. A Pakisztánnak nyújtott átlagos kínai hitel kamatlába 3,76 százalék, futamideje 13,2 év, türelmi ideje pedig 4,3 év. A hitelfelvétel speciális célú társaságokon és közös vállalatokon keresztül – mérlegen kívüli megállapodások keretében – módot ad egy alacsony vagy közepes jövedelmű kormánynak arra, hogy megkönnyítse a nagy állami infrastrukturális projektek megvalósítását az adósságlimitek túllépése nélkül – tette hozzá Parks.
