Figyelmeztetés nélkül nyithatnak tüzet a katonák Kazahsztánban a tüntetőkre – mondta a kazah elnök. Az országban folytatódnak a kormányellenes megmozdulások – írja a BBC.

Kasszim-Zsomart Tokajev azt mondta:

felhatalmazta a biztonsági erőket, hogy figyelmeztetés nélkül tüzeljenek a tüntetések leverése érdekében. Az elnök szerint „20 ezer bandita” támadta meg a fővárost, Almatit, akiket külföldön kiképzett „terroristáknak” titulált.

Fotó: HANDOUT / AFP

A belügyminisztérium adatai szerint eddig 26 tüntető és 18 rendvédelmi tiszt veszítette életét a zavargások során, továbbá több mint háromezer demonstrálót vettek őrizetbe.

A Reuters hozzáteszi, hogy Tokajev visszautasította az a felvetést, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a tüntetőkkel. „Milyen tárgyalásokat kellene folytatnunk bűnözőkkel és gyilkossokkal” – tette fel a kérdést.

Helyi és külföldi fegyveres, kiképzett banditákkal kell megküzdenünk, pontosabban terroristákkal. Meg kell semmisítenünk őket, ami hamarosan meg is történik

– tette hozzá.

Tokajev köszönetet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, valamint Kínának, Üzbegisztánnak és Törökországnak is az általuk nyújtott segítségért.

Elmondta, hogy Oroszország és a szomszédos Kazahsztán kérésére küldtek békefenntartó erőket, amelyek ideiglenesen tartózkodnak az országban.

A Reuters azt írja: Moszkva gyors reagálása azt mutatja, hogy a Kreml kész erőt alkalmazni annak érdekében, hogy fenntartsa befolyását az egykori Szovjetunió területén. Az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) közölte: a volt szovjet államokból származó békefenntartó erők száma körülbelül 2500 fő, és néhány napig vagy hétig maradnak Kazahsztánban.

Fotó: AFP

A TASZSZ orosz hírügynökség arról számolt be, hogy éjjel újrakezdődött a tűzharc Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban. Az összecsapásokra szemtanúk szerint a helyi Köztársaság tér közelében került sor.

Folyik a vér Kazahsztánban, bár visszavonták az áremelést

A Nazarbajev-korszaknak vége, de hogy mi kezdődik, azt még elfedik a lángok.

A tüntetési hullám január 2-án indult  Zsanaozenben és Aktauban, az ország délnyugati részén, majd később továbbterjedt az ország többi részére. A demonstrációk az üzemanyag hatósági árának kivezetése miatt robbantak ki és a kormány lemondásához vezettek, de az országot három évtizeden keresztül teljhatalmú úrként vezető Nurszultan Nazarbajevet is megfosztották a pozíciójától a nagy hatalmú Biztonsági Tanács élén.

Kazahsztán jelentős olajtermelő ország, valamint a világ vezető urántermelője. A tüntetések mindkét szegmensre hatással voltak. A Tengizben olajkitermelést folytató amerikai Chevron csütörtökön csökkentette a kitermelést. A lépés hatására az olaj világpiaci ára emelkedett, az urán ára pedig – ahogy azt a VG is megírta – meredeken megugrott az összecsapások kezdete óta.