Folyik a vér Kazahsztánban, bár visszavonták az áremelést

Az üzemanyaghiányt szándékozott megszüntetni az a kormányzati intézkedés, amely miatt az elmúlt napokban zavargások törtek ki Kazahsztánban, kormányépületek borultak lángba, több tucat ember meghalt, külföldi csapatok vonulnak be fenntartani a rendet és beláthatatlan kimenetelű belpolitikai földcsuszamlás kezdődött.

Nem tudni, meddig repül és hol áll meg az eldobott kő, holott az eredeti intézkedést, amely a felfordulást okozta, csütörtökön visszavonták. A zavargások azért kezdődtek, mert január elsején életbe lépett az a 2015 óta tervezett intézkedés, amely megszünteti a propán és a bután árának korlátozását. Az ársapka miatt a termelők igyekeztek külföldön eladni, jobb áron, az üzemanyagként használt cseppfolyósított gázokat. Ez visszatérően hiányt okozott a hazai piacon (holott Kazahsztán a világ 18. legnagyobb olajtermelője, urániumban pedig messze a legnagyobb).

Nem tudni, orvosolta volna-e a liberalizáció. Ugyanis az érvénybe lépése után azonnal duplájára szökött fel a gáz ára, 120 tengére literenként. Ez 164 forintnak felel meg, ami nem tűnhet soknak. De tudni kell, hogy Kazahsztánban a minimumbér a töredéke  a magyarnak, vannak olyan régiók, ahol a járművek 90 százaléka propánnal és butánnal fut, és a drágább üzemanyagár tovább hajthatja az élelmiszerek amúgy is gyors drágulását. Miután az ország gazdasági fővárosában, Almatiban és számos más városban erőszakos tüntetések robbantak ki, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök menesztette a kormányt, és az ügyvezető miniszterelnök azonnal 50 tengés korlátot vezetett be a cseppfolyós gázra. Bizonyos élelmiszerek exportját betiltották.

A szellem azonban már kiszabadult a palackból, és az erőszak nem szűnt meg. Több, mint ezer ember megsérült, több tucatnyian meghaltak, a rendfenntartók közül is 12-en, az országban leállt az internet és a mobiltelefonos üzenőalkalmazások, és a repülőterek csütörtökön zárva maradtak. Tokajev szerint a zavargásokat „külföldi terroristák” támogatják, és a hívására a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete – amelyhez a kazahokon kívül az oroszok, a fehéroroszok, az örmények, a kirgizek és a tádzsikok tartoznak – rendfenntartókat küldött Kazahsztánba.

A véres konfliktus legnagyobb politikai áldozata a kormányon kívül az a Nurszultan Nazarbajev, aki a Szovjetunió összeomlása óta egyszemélyben irányította az országot, 2019-ig elnökként, azóta pedig egy nehezen átlátható konstrukcióban megosztva a hatalmat Tokajevvel. Az elnök szerdán jelentette be, hogy a 81-éves Nazarbajevet – akiről az ország fővárosát, Nur-Szultant is elnevezték – megfosztották pozíciójától a nagyhatalmú Biztonsági Tanács élén.