A feljegyzések kezdete óta sosem voltak még annyira melegek az óceánok világszerte, mint a tavalyi évben – írja a The Guardian. A korábbi rekordot már zsinórban a hatodik éve dönti meg ez az érték egy új kutatás szerint.
A tanulmány szerzői azt állítják, hogy ez a melegedést elsősorban az ember által okozott klímaváltozás okozza és a nagyobb kilengésekkel melegedő légkörnél egyértelműbben jelzi a globális hőmérséklet emelkedését.
A tavalyi évben elért újabb csúcs a visszatérő, a Csendes-Óceán hőmérsékletét mérséklő La Niña esemény ellenére következett be. A melegedő óceánok súlyosabb viharokhoz, hurrikánokhoz, szélsőséges mennyiségű, áradásokat okozó esőkhöz vezethetnek a tanulmány szerint. Az egyre magasabb hőmérsékletű víz a grönlandi és déli-sarki jégmezők olvadását is gyorsítja és a hőtágulás miatt térfogata is növekszik, így kétszeresen is hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.
Az óceánok az emberi tevékenység által kibocsátott széndioxid harmadát elnyelik, ez azonban növeli a savasságukat, ami a korallzátonyok és ezzel párhuzamosan számos halfaj pusztulásához vezet. Ezek az élőhelyek a Föld tengeri élővilágának a negyedének adnak otthont és több mint 500 millió ember számára biztosítanak élelmet
A bolygó melegedésével kapcsolatos extra hő több mint 90 százalékát is az óceánok nyelték el az elmúlt 50 évben, megmentve ezzel az emberiséget és a többi szárazföldi fajt az enélkül már katasztrofális mértékű hőségtől.
Az óceánok által elnyelt hő mennyisége brutális mértékű. Tavaly a világtengerek felső kétezer métere, ahol a melegedés nagy része történik, mintegy 14 zettajoule – ez 21 nullát jelent, ha jouleban akarjuk leírni az értéket a 14-es szám mögött – energiát szívott fel. A szám kontextusaként érdemes megjegyezni, hogy az emberiség teljes áramtermelése, ami körülbelül egy fél zettajoule.
A hőmérséklet emelkedése az Atlanti-óceánon és a Déli féltekén különösen jelentős, de a Csendes-óceán északi részén is drámai a változás 1990 óta, illetve a Földközi-tenger is egyértelmű csúcsot zárt tavaly.
