A rendelkezésre álló legfrissebb, még 2013-ból származó adatok szerint kevés olyan part maradt – még a civilizációtól olyan távol eső helyeken is, mint a nyugat-ausztráliai Kimberley –, amit az emberi tevékenység ne károsított volna. A halászattól, mezőgazdaságtól, településektől, bányászattól és utaktól még érintetlen kis területek nagyrészt Kanadában találhatók, ezt követi Oroszország, Grönland, Chile, Ausztrália és az Egyesült Államok. Műholdas adatok alapján vizsgálták a szigeteket is, ahol nagyon kevés érintetlen területet találtak – a károkozás itt hasonló mértékű volt, mint az európai partoknál, vagy épp Vietnám, India illetve Szingapúr partjainál.
A Conservation Biology című szaklapban közölt tanulmány olyan korábbi munkákra támaszkodott, melyek az emberi tevékenység hatásait a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákban vizsgálták meg. A tengeri füveket, szavannákat és korallzátonyokat tartalmazó parti területeket éri a legjelentősebben az emberi tevékenység.
Brooke Williams, a Queenslandi Egyetem biológusa, a kutatás vezetője elmondta: mivel a világ lakosságának nagy része parti területeken él, az ottani ökoszisztémákra nehezedő nyomás sokféle lehet, és mind a szárazföldet, mind a tengert érinti.
