A legtöbb német fegyvert adna az ukránok kezébe

A németek többsége egyetért azzal, hogy hazájuk nehézfegyverekkel is támogatja az Oroszország indította háborúban védekező ukrán hadsereget – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint egy hónap alatt megváltozott a közhangulat a védekezés mellett támadásra is alkalmas eszközök – harckocsik, harcjárművek – Ukrajnába küldésének ügyében.

Márciusban még a lakosság csaknem kétharmada, 63 százaléka ellenezte, hogy Németország ilyen fegyverekkel is segítse az ukrán hadsereget, a támogatók aránya pedig 31 százalék volt. Április végére az ellenzők aránya 39 százalékra süllyedt, és 56 százalék helyesli a kezdeményezést.

A kormánypártok hetekig folytatott viták után a napokban határozták el, hogy Németország úgynevezett könnyű- – főleg védekezésre szolgáló – fegyverek, többnyire vállról indítható rakéták után nehézfegyverzetet is küld Ukrajnába, elsőként 50 Gepard típusú, légvédelmi fegyverrendszerrel felszerelt, páncélozott, lánctalpas járművet.

A kormány közvetetten – a körkörös cserének nevezett megoldással – is igyekszik támogatni Ukrajnát. Ez azt jelenti, hogy német gyártmányú fegyverekkel segítenek ki országokat, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú – az ukrán hadseregben ismert, azonnal bevethető – fegyvereket. Elsőként Szlovéniával terveznek ilyen akciót.

A nehézfegyverek ügye többek között azért vitatott, mert sokan attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet, aki ilyen fegyverekkel segíti az ukrán hadsereget. Ez az aggodalom erőteljes a német lakosságban. A ZDF Politbarometer nevű felméréssorozatának új adatai szerint a németek többsége, 59 százaléka gondolja, hogy a nehézfegyverek Ukrajnába szállítása miatt nő a nyugati országok elleni orosz támadás veszélye. Pártok szerinti bontásban is ez az uralkodó véleményáramlat, a Zöldeket kivéve minden parlamenti (Bundestag-) párt támogatóinak többsége érzi úgy, hogy a nehézfegyverek szállítása növeli az orosz támadás veszélyét.

Ugyanakkor március után áprilisban is 50 százalék azok aránya, akik szerint a szövetségi kormány mindent együttvéve éppen megfelelően támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni küzdelemben. Azoknak az aránya, akik szerint Berlin túl kevés támogatást nyújt, a márciusi 37 százalékról 32-re csökkent, és a márciusi 7 után 13 százalék véli úgy, hogy még több támogatást kell biztosítani Ukrajnának.

A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – közötti viták azonban rontották a kancellár, Olaf Scholz megítélését; a márciusi 72 után 49 százalék érzi úgy, hogy az SPD-s politikus jól kezeli az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt keletkezett válságot.

A pártok közötti erőviszonyokat nem rendezte át a háború, továbbra is az SPD az első számú politikai erő, a szavazatok 25 százalékára számíthatna, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás. A második a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség 23, a harmadik a Zöldek 21 százalékkal. Utánuk a kisebb pártok körében a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki AfD következik 11, majd az FDP 9, majd az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 4 százalékkal.