Miután két hete elvesztette abszolút többségét a francia nemzetgyűlési választásokon a parlament alsóházában, Emmanuel Macron államfő hétfőn átalakította a kormányát. A végrehajtó hatalomhoz egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott, így a kormánynak alkalmi szövetségekkel kell végrehajtania az elnök programját.
Abban nem történt meglepetés, hogy
a miniszterelnök marad az az Élisabeth Borne, akit Macron május 20-án, elnökválasztási győzelmét követően nevezett ki.
Az elnök ezt már korábban is megerősítette.
Az új kabinet névsorát két nappal azelőtt tette közzé az elnöki hivatal, hogy a miniszterelnök megtartja a programbeszédét a parlament mindkét házában. Az ellenzéki baloldali szövetség (NUPES) nem zárta ki, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be szerdán a kormányfő ellen.
Távozott ugyanakkor a kormányból az a három tag – Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri ügyekért felelős államtitkár –, akik képtelenek voltak saját körzetükben győzelmet aratni. A tengerentúli megyékért eddig felelős tárcavezető, Yael Braun-Pivet lett a múlt héten a nemzetgyűlés elnöke, így a helyére is új politikus érkezett Jean-Francois Carenco volt prefektus személyében.
A kormány névsorában azonban meglepetések is vannak,
például az, hogy Clément Beaune eddigi Európa-ügyi miniszter ezentúl a közlekedési tárcát vezeti. Helyére Laurence Boone közgazdász érkezik a külügyminisztériumba, aki eddig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyettes főtitkára volt.
Olivia Grégoire kormányszóvivő a kormányban marad, s a turizmusért, a kereskedelemért, valamint a kis- és középvállalatokért lesz felelős a gazdasági minisztériumban. Helyét Olivier Véran, a parlamenti kapcsolattartásért felelős tárcavezető, korábbi egészségügyi miniszter veszi át. Az ő posztjára pedig Franck Riester érkezik, aki korábban kulturális miniszter is volt.
Noha a konzervatív Köztársaságiak korábbi frakcióvezetőjét,
Damien Abadot az elnökválasztás után szolidaritási ügyekkel foglalkozó miniszternek nevezte ki az államfő, azóta a jobboldali politikus ellen eljárás indult nemi erőszak kísérletének gyanúja miatt,
ezért távozni kényszerül a kormányból. Vele ellentétben megtarthatja a tárcáját Chrysoula Zacharopoulou fejlesztési államtitkár, aki ellen szintén két feljelentés érkezett nemi erőszak vádjával. A nőgyógyász végzettségű politikust korábbi páciensei jelentették fel.
Catherine Colonna külügyminiszter, Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter, Gérald Darmanin belügyminiszter, Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter megtartották korábbi tisztségeiket az új kabinetben. Élisabeth Borne második kormányának ezentúl 41 tagja van, köztük húsz nő.
A kormányátalakításra a nemzetgyűlési választások után kerül sor, miután Macron és centrista szövetségeseinek Együtt! nevet viselő formációja elvesztette többségét a törvényhozásban.
Az elnök ugyan valamennyi párt vezetőjével egyeztetett külön-külön, ám egyikük sem döntött a kormányzati részvétel mellett. A kormánynak így minden törvény előtt alkalmi szövetségeket kell létrehoznia a siker érdekében. Bár Macron leszögezte, hogy
a parlamenti pártokkal a tárgyalási alap az elnöki program, amely módosítható és gazdagítható, az adókulcsok és az államadósság növelése azonban elképzelhetetlen.
A választási eredmény ellenére Emmanuel Macron nem mondott le a nyugdíjreformról, amelynek keretében a a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedne. Az elnök azt is kizárta, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) és a baloldali szövetséget irányító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország (LFI) nevű pártjával lehetséges lenne bármilyen kormányzati megállapodás.
Az új kormány hétfő délután tartja első ülését, az első törvényjavaslatot egy hét múlva kezdi megvitatni a nemzetgyűlés. Miután a rendkívüli egészségügyi állapot már véget ért, de a koronavírus-járvány ismételten kiújult, a képviselők a korlátozó intézkedések fenntarthatóságáról szóló szövegről fognak szavazni. A franciákat leginkább foglalkoztató, a vásárlóerő javítását célzó javaslatot július 18-án vitatják meg a törvényhozásban.
