Napok óta tartó kánikula van Magyarországon és több tanulmány is foglalkozik az éghajlatváltozás és az egészség, valamint az egészségügyi ellátórendszerek kapcsolatával. Egy friss uniós felmérés szerint majdnem minden második európai (49 százalék) az éghajlatváltozást tekinti az Európai Uniós jövője szempontjából a fő globális kihívásnak. A válaszadók 34 százaléka szerint szerint a kiemelt jövőbeli globális kihívások közé tartozik az egészségügy. A megkérdezett 15–24 évesek 91 százaléka szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem javíthatja saját egészségét és jólétét, amivel az 55 év felettiek 84 százaléka egyetértett - derül ki az Országgyűlés honlapján megjelent Infojegyzetből.

KRAKOW, POLAND - JUNE 29: People cool themselves by a city truck with a water curtain due to high temperatures in Krakow, Poland on June 29, 2022. the Polish Institute of Meteorology and Water Management has issued orange heat warnings (the middle level on a three-tier scale) over parts of Poland as temperatures reach 35 Celcius degrees. Omar Marques / Anadolu Agency (Photo by Omar Marques / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: OMAR MARQUES / AFP

 

A Társadalomtudományi Kutatóközpont 2020-ban készült Éghajlatváltozás és egészség jelentése (2020) szerint a hazai egészségügy legfontosabb kihívásai:  

  • az új fertőző betegségek megjelenésére és kezelésére való felkészülés;
  • változó betegstruktúra (pl. nő a katasztrófahelyzetekkel összefüggő, az allergiás betegségek száma);
  • növekvő betegforgalom;
  • a sürgősségi ellátás iránti igény növekedése;
  • a rendkívüli időjárási események miatt az egészségügyi dolgozók egészsége is veszélybe kerülhet.

Az egészségügy megerősítésével kapcsolatban a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020– 2050 a következő feladatokat jelöli meg az egészségügy számára:

  • az intézmények, az egészségügyi dolgozók és a lakosság felkészítése az éghajlatváltozás következtében felerősödő hatásokra és a védekezés lehetőségeire;
  • intézkedési tervek összeállítása intézményi és települési szinten, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokat ellátó intézményekre (pl. kórházak, szociális intézmények);
  • az állati (vírus)hordozók elterjedtségének kontrollálása, a fertőzöttség monitorozása;  felkészülés a klímaváltozással kapcsolatos vészhelyzetekre, a gyors közegészségügyi válaszadásra.

Magas az egészségügy karbonlábnyoma

Az egészségügy a működése során sok energiát használ fel, nyáron hűteni télen fűteni kell az intézményeket, az operációkhoz klimatizált műtőkre van szükség., rengeteg elektromos berendezést működtetnek,  jelentős a tevékenységhez kapcsolódó közlekedés a mentés és a betegszállítás, vérszállítás, házi szakápolás területén, és magas a felhasznált anyagok/termékek és hulladékok mennyisége . Sok speciális és egyszer használatos anyagot használnak a beteggyógyítás során, a gyógyszerek veszélyes anyagok, így elmondható, hogy számottevő mértékben hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, jelentős az egészségügy karbonlábnyoma - derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont tanulmányából. 

 A National Health Service (NHS) 2018-ban kiadott jelentésében az egészségügyi és szociális ellátórendszer együttes vizsgálata során megállapították, hogy azok karbonlábnyom-hozzájárulása 2017-ben Anglia teljes kibocsátásának a 6,3 százaléka. Angliában egyébként 2008-ban jelentek meg az első karbonlábnyom számítások az egészségügyben, akkor azok 2004-es adatokat tartalmaztak és Anglia teljes kibocsátásának a 3,14 százalékát érte el.

Magyarországra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal végzett szektoriális vizsgálatokat is a karbonlábnyom tekintetében. 2014- ben a hazai és importált, a végső termékfelhasználásból származó szén-dioxid-kibocsátás mértéke a humán egészségügyiellátás-ágazatban 0,112 tonna/fő volt, ami a teljes hazai kibocsátás 2 százalékát jelentette. 

A pestiek jobban teljesítettek

Buzási Attila Budapest kerületeinek „klímasérülékenységét” tárta fel.  A tanulmánya szerint A hőhullámok leginkább az idősek egészségére lehetnek veszélyesek, ezért a kutatásban nagy hangsúlyt kapott a 65 éven felüliek szív- és érrendszeri megbetegedéseinek gyakorisága az adott kerületben. 

Felszíni hőmérsékleti értékek 2020. július 1-én, a délelőtti órákban

Ez a gyakoriság általánosan nagyon magas: a 65 évnél idősebb emberek több mint 70 százaléka váltott ki az adott évben legalább egyszer valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség ellen felírt gyógyszert. A kutatót is meglepte, hogy számos egészségi mutató esetében a pesti kerületek jobban teljesítettek, dacára annak, hogy Budát általában jobb módúnak tartják. Azt találták, hogy a budai kerületekben átlagosan messzebb van a szakellátó központ az emberek lakhelyétől, több idős ember él egyedül, ami tovább növeli a sérülékenységét. Viszont az alkalmazkodóképességet a jóléti mutatók határozzák meg leginkább, és e tekintetben már a budai kerületek kerültek előnybe.

Általánosságban tehát a főváros klímasérülékenysége sokkal heterogénebb mintázatot mutat, mint azt a leegyszerűsítő Buda vs. Pest szembeállítás alapján várhatnánk, írja a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjának nyertese. A zöld felületek kiterjedése, és ezzel összefüggésben a felszíni hőmérsékletek között igen jelentős különbség van a kerületek között. Azokban a kerületekben, ahol viszonylag nagy zöldterületek találhatók, akár húsz fokkal is hűvösebb lehet egy adott időpillanatban, mint a teljesen beépített térségekben.

Az előbbi csoportba tartoznak egyrészt a nyugat-budai, hegyi erdőket is magukba foglaló kerületek, de a sok lakótelepnek otthont adó és jelentősen alacsonyabb jövedelmű emberek által lakott kerületek is. „A lakótelepek a belvároshoz képest szinte úsznak a zöldterületben” – jegyzi meg Buzási Attila.