A túlfogyasztás világnapja az idén július 28-ra esik, a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága csütörtökre használja el a bolygó egyévnyi erőforrásait – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete által kiadott közleményben.
Míg 2018-ban még augusztusra esett ez a dátum, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, addig a mostani, júliusi dátum rávilágít, hogy az emberiség életmódja egyre kevésbé fenntartható.
A WWF szerint az az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti, amihez nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel. A közlemény kiemeli, hogy Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, öt hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
Fotó: Robyn Beck / AFP
Hozzáteszik azonban, hogy a mostanában jelentkező kihívások – a járvány, a háború, a gazdasági válság – is rávilágítanak arra, hogy ismét felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük. Azonban ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk, és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.
A WWF írása azt is kiemeli, hogy
a világ mai élelmiszer-ellátási rendszere is fenntarthatatlan.
Az élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy bár a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, ez nem jelenti azt, hogy egyénileg ne tehetnénk sokat a helyzet javításáért, személyes döntéseinkkel akár a nagy szereplőkre is nyomást gyakorolhatunk.
A szervezet szerint
a húsfogyasztás mérséklése és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása sokat segíthet,
ahogy a hulladék, különösen az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Mint írják, ezt úgy érhetjük el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
Az élelmiszer-fogyasztás fenntarthatóbbá tételét a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem is segítheti. Ezzel az applikációval megtudható, hogy életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait – vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk –, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.
A közlemény kitér arra is, hogy a napokban indul útjára a szervezet Jó neked, jó a bolygónak című szemléletformáló kampánya a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésének eredménye, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszer-előállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.
Végezetül felhívják a figyelmet arra is, hogy
a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás.
Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.
