A Hondurasban található Prospera városa lehet a legújabb terület, ahol a bitcoint hivatalos fizetőeszközként ismerik el. Azonban nem mindenki örül a Roatán szigetén építendő kísérleti városnak, mely a 2020-ban létrehozott különleges gazdasági zónára (a spanyol betűszó ZEDE) alapul.

A kísérletről beszámoló Bitcoin Magazine kiválóan szemlélteti a legelterjedtebb kriptopénz mögött álló szemléletet, hiszen a város létrehozni kívánó projekt egy vállalat, mely a hondurasi kormánnyal kötött megállapodás értelmében saját törvényeket alkothat a területén. Noha 

a döntéshozatal a kivitelező Honduras Próspera Incorporated által kinevezett kilenc  tanácsos kezében van, cserébe mindössze 5 százalék jövedelemadó, 2,5 százalékos forgalmi adó, 1 százalékos társasági adó és 1 százalékos földre vonatkozó adó van érvényben.

Honduras flag draped over a bitcoin cryptocurrency coin. 3D Rendering
Fotó: Shutterstock

Különösen hasznos a kriptorajongók számára, hogy mint látható, nincs a város területén tőkejövedelem-adó, mely a legtöbb kriptóban lebonyolított tranzakciót adózási szempontból releváns eseménnyé teszi a hatóságok szemében. Ha 

a város lakossága eléri a 100 ezer főt, úgy a kilenc tanácsosból ötről demokratikus választáson döntenek, ám négy főt továbbra is a HPI nevez ki. 

A városállam politikai irányát azonban csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni, vagyis ehhez mindenképpen szükséges az egyik céges képviselő szavazata.

A félig-meddig leplezetlen kripto-adóparadicsom azonban a fentebb említett bevételek mellett szívesen próbálkozna bitcoinkötvény kibocsátásával is, melyeket a Bitfinex vagy a Blockstream kriptotőzsdén lehet majd a tervek szerint jegyezni. Azonban ahogy a szomszédos El Salvadorban, úgy Hondurasban sem felhőtlen a helyi közösség és a kriptobefektetők viszonya, amit tovább ront, hogy a novemberben megválasztott Xiomara Castro hondurasi elnök áprilisban eltörölte a különleges gazdasági fejlesztési zónákat lehetővé tevő törvényt. 

A HPI viszont azzal érvel, hogy a vállalati város létrehozása kapcsán érvényben lévő törvények értelmében legalább tíz évük van a kísérletezésre. 

A hondurasi kormány egy évet adott új jogi keretek biztosítására, ám ez nem akadályozza az építkezéseket és a libertariánus álmokat dédelgető befektetőket a továbbhaladásban. 

A The Guardian által megszólaltatott jogi szakértők szerint ha az ország vezetése szeretné elkerülni a hosszú pereskedést, akkor vagy egyezségre jut a a befektetőkkel, vagy hibát kell találnia a mára visszavont törvények betartásában. Hogy sikerül-e tartóssá tenni a vállalati hatalmon alapuló állam tervét életben tartani, vagy az állam megőrzi fennhatóságát, azt egyelőre nem tudni.