A modellekre eddig úgy gondoltunk, mint mondjuk a balett-táncosokra, azaz egy olyan szakma képviselőire, akiknek bizonyos kor után váltaniuk kell. Az utóbbi években viszont rengeteget változott a divatvilág – ebben a tekintetben is?

Határozottan. Ha öt-tíz éve beszélgetünk, akkor azt mondtam volna, hogy harmincéves kor után egyre kevesebb munkát kap egy modell, véges ez a karrier. A közösségi médiának is köszönhetően viszont valóban nagy változások történtek. Aki hiteles, önazonos, és tudatosan építi magát, annak a szakma évtizedekkel később is teret biztosít. A világcégek nagyköveti programjaiban, kampányarcai között már nemcsak huszonévesek szerepelnek, hanem bőven hetven év felettiek is, mint Maye Musk vagy Jane Fonda. A saját közösségi csatornáikon keresztül gyakorlatilag olyan méretű követőbázisra tettek szert, hogy megkerülhetetlenekké váltak. Komoly sales ereje van az érettebb korosztálynak is, és ezt a piac felismerte. A legtöbb világmárka ma már törekszik rá, hogy ha negyvenes vagy éppen ötvenes nőknek szánt ruhát, krémet, parfümöt szeretne eladni, akkor tényleg negyvenes vagy ötvenes modellekkel, influenszerekkel dolgozzon. Most gyakorlatilag addig maradhat valaki modell, ameddig szeretne.

cappuccino
Vanessa Axente
Fotó: Oleg Nikisin / Epsilon / Getty Images

Huszonhat évesen mégis saját vállalkozást, márkát indított nemrég – kifelé kacsingat a divat világából?

A modellkedés a főállásom marad, de úgy éreztem, hogy a kreatív energiáimat már nem elégíti ki maximálisan. A megbízások kiszámíthatatlanul érkeznek: egyszer minden héten dolgozom, máskor kimarad egy hónap. Ezeket az üres időszakokat persze eddig is kitöltöttem, de szerettem volna fejlődni, és próbára tenni saját magamat. Vágytam arra is, hogy ne legyek kiszolgáltatott amiatt, hogy kizárólag a divat biztosítja a megélhetésemet.

Hogyan határozta meg, hogy a vállalkozása mivel foglalkozzon? Lehetett volna ez egy beautymárka vagy egy ékszerkollekció is?

Nem, azt biztosan tudtam, hogy az egészséggel kapcsolatos márkát szeretnék létrehozni. Ami része a mindennapjaimnak, és amiben száz százalékban hiszek. Abból indultam ki, hogy mindig külföldön vásároltam meg azokat a táplálékkiegészítőket és vitaminokat, amelyeket használtam, és a testvéreim is rendszeresen kérték, hogy hozzak nekik. Láttam egy rést az itthon kapható típusok piacán.

Sokan gondolhatnák azt, hogy csak a nevét adja egy kész termékcsaládhoz. Hol érhető tetten az ízlése, a keze munkája?

Mindenképp egyedi összeállítást szerettem volna, erről konkrét elképzelésem volt. Azért sem adtam volna a nevem egy kész termékhez, mert nem létezett a számomra tökéletes. Persze, azt nem tudtam, hol kezdjem, ha egy fehérjeport vagy egy vitamint szeretnék kifejleszteni. A férjemmel (Rahil Gupta, indiai származású, ausztrál születésű magántőke-befektető) kezdtem ötletelni a vállalkozás alapjairól. Az apukám (Axente Róbert) hazai multinacionális vállalatokkal dolgozott, ő segített a gyártókkal kapcsolatba kerülni, a logisztikát kitalálni. Miután megtaláltuk az ideális gyártót, vele kezdtük el a konkrét fejlesztést, a teszteket, az ízvilágot, az összetételt kialakítani a terveim alapján. A következő kérdés az volt, hogy ha elkészülnek a termékek, hogyan keltem életre a márkát. Itt kapcsolódott be a sógornőm, Nimisha Gupta, aki Londonban kreatív stratégiai tanácsadással foglalkozó ügynökséget vezet, és az utóbbi hét évben például egy olasz luxusmárkának dolgozott. A pandémia alatt egy helyen voltunk Ausztráliában „összezárva”, ezért ki tudtuk találni a részleteket. De mondjuk a webfejlesztésben barátoktól kértem segítséget, tehát azt is én intéztem, ahogy a csomagolást vagy a termékfotózást is. Nagyon pozitív tapasztalatom, hogy amikor már mertem segítséget kérni, mindenki készségesen válaszolt a kérdéseimre.

cappuccino
Vanessa Axente
Fotó: Hirling Bálint

Miért nem mert kérdezni eleinte?

Tapasztalatlannak éreztem magam rengeteg területen. De ahogy túlléptem a félénkségemen, és a terveimről bátrabban meséltem, mások is lelkesen reagáltak, ez pedig mindig erőt adott a folytatáshoz.

Miben tud más lenni ez a lifestyle-termékcsalád?

A fehérjeporunk például vegán. Növényi fehérjéből eleve limitált az itthoni kínálat, de ez abban is különleges, hogy hatféle összetevőből – borsóból, rizsből, tök-, napraforgó-, len- és chiamagból – álló növényi protein alkotja, zöldség- és gyümölcskivonatokkal kiegészítve. A gyártást feltétlenül itthon akartam megvalósítani, ahogy az értékesítés is itt indult, Közép-Európát szeretném második lépésben megcélozni. A márka köré pedig mindenképp építeni szeretnék egy összetartó női közösséget és egyben egy edukációs csatornát, ahol a hozzánk fordulókat segítenénk életmódbeli tippekkel, tapasztalatcserével, komoly beszélgetésekkel. Online és személyes találkozókat is szerveznénk, podcastokat készítenénk. Az első anyag egy interjú dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológussal a mentális egészségről, ez a honlapunk lesz olvasható. Nem megmondani vagy megmutatni akarjuk, hogy mit és hogyan kellene csinálni, hanem egy életérzést próbálunk átadni, hogy a közösségünk tagjai miként érezhetnék magukat a legjobban a bőrükben, miközben szem előtt tartják az öngondoskodást, a testi és a lelki egészségüket.

Pataki Ági exmodell, producer is pár hónapja jelentetett meg egy hasonló, szépség- és egészségközpontú termékcsaládot. Ebből is látszik, hogy ez egy iszonyú telített piac – ez nem rettentette el?

Nem, mert közel hároméves fejlesztési és gyártási folyamat áll mögöttünk, a végeredmény pedig egy nagyon tudatosan felépített receptúra. A természetes szépség mindig is fontos volt és lesz is a nőknek, a pandémia óta ráadásul megnőtt a szépséget belülről, az egészségen keresztül támogató termékek iránti kereslet. Most már sokan nem elfedni szeretnének mondjuk egy bőrhibát, hanem megszüntetni az azt okozó belső problémát.

cappuccino
Vanessa Axente
 

A divat világában is egyre kevésbé a „fedés” a lényeg, sokkal inkább a természetesség hangsúlyozása?

Igen, ez egyrészt a Photoshop-korlátozások bevezetésével kezdődött, de a pandémia miatti otthonlét, bezártság szintén a természetesség felé billentette a mérleg nyelvét. Ez szerintem lassan változni fog, mert újra kinyílt a világ. De a mai napig a külföldi fotózásokon többször előfordul, hogy még szempillaspirált sem tesznek rám, és én kérem, hogy legalább a szemem alatti karikákat tüntessék el, mert alapozót sem használnának…

A vállalkozás működtetésénél milyen korábbi tapasztalatát tudta kamatoztatni, és mibe kellett beletanulnia?

A divatvilággal járó rengeteg utazás miatt, és mert állandóan más stábbal dolgozom, az emberi kapcsolatok kialakításáról sokat tanultam. Bárhol bárkivel bármikor tudok beszélgetni, kapcsolatot építeni. Amit meg kellett tanulnom, az a vezetői attitűd, összerakni és irányítani egy csapatot. Dönteni, menedzselni, pozitív és negatív visszajelzést adni. Szeretnék minderről még többet tanulni, ez is fontos célom a közeljövőben.