Befejezték az Északi Áramlat 1. szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén – tájékoztatott a svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG. A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két technogén – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. Ezek mélysége 3 és 5 méter közötti.
A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, a darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter – áll a közleményben.
A Nord Stream AG közleménye egybevág a német sajtójelentésekkel, amelyek szerint a német haditengerészet ugyancsak azt állapította meg, hogy mély kráter keletkezett, ami hatalmas erejű robbantásra utal. Ugyanakkor a német kormány ismeretei alapján szándékos szabotázsnak minősülő ügy nemcsak az Északi Áramlat 1.-et érintette, hanem az Északi Áramlat 2. vezetékrendszert is. Az nem a Nord Stream AG, hanem a száz százalékban a Gazprom tulajdonában álló, ugyancsak Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG-hoz tartozik.
Az Északi Áramlat 2. üzembe helyezését célzó hivatalos németországi eljárást a szövetségi kormány február 22-én állította le, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Moszkva így csak az Északi Áramlat 1.-en szállított földgázt, amelynek a mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentette, majd augusztus végén teljesen leállította. Így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.
A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos hányaddal.
A Nord Stream AG szeptember 27-én jelentette be, hogy az azt megelőző nap példátlan károkat szenvedett az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. tengeri gázvezeték három vezetékszála. Svéd szeizmológusok szeptember 26-án két robbanást észleltek a csővezetékek útvonalán. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított nyomozást a csővezetékek megrongálódása után.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő éjjel közölte, hogy a Gazprom vizsgálatának eredményei azt bizonyítják, hogy nyilvánvalóan terrorcselekmény történt.
