A betegellátás minden szintjének további javítása, valamint az orvosok és az egészségügyi dolgozók további béremelése szerepel fő célként a Belügyminisztérium keddi közleményében, amelyben a tárca közölte, hogy az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé. A közlemény kiemeli, hogy a mostani javaslatokon túl változatlanul további orvosi béremelést tervez a kormány.
A Belügyminisztérium szerint az ellátórendszer átalakítását a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatok, valamint a betegellátásban felmerült tipikus problémák is indokolttá tették.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a jövő évi költségvetés egészségügyi célokra mintegy 2670 milliárd forintot szán, szemben a 2010-es 1470 milliárd forintos összeggel, valamint kiemeli, hogy az ápolók bére a háromszorosára, a szakorvosoké öt-kilencszeresére nőtt az időszak során. Hozzáteszik, hogy
a most benyújtott javaslat megelőlegezi az egészségügyi szakdolgozók további béremelését, és az eddigieknél átláthatóbb, egységesebb rendszert hoz létre pótlékaik és illetményen felüli juttatásaik kapcsán.
A betegek mielőbbi ellátása, diagnosztizálása érdekében a javaslat megerősítené az alapellátást, és lépéseket tenne, hogy a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalasabb legyen. Ezért az állam szerepét növelnék a háziorvosi praxisok szervezésében, amit az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) végezne el.
A védőnők a jövőben a helyi kórházak alkalmazottjai lesznek, megőrizve szakmai önállóságukat, míg erősebb irányítói jogosítványokat kapnak a megyei kórházak a kórházi ellátás megszervezésében. A városi kórházak feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésekben. Kórház nem fog megszűnni, nem zár be, a megyén belüli feladatmegosztás lesz sokkal hatékonyabb és a betegek szempontjából biztonságosabb – olvasható a minisztériumi közleményben.
Az intézkedések között szerepel még
a jelenleg kórházakban működő ápolási osztályok áthelyezése a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központokban gondoskodnak a betegekről.
A kormány emellett megerősíti elkötelezettségét a várólisták mielőbbi csökkentése, azok átláthatóságának javítása, valamint a magyar lakosság egészségi állapotának megőrzése és a népbetegségek megelőzésének még hatékonyabb korai szűrési rendszerének kidolgozása iránt – zárja javaslatait a Belügyminisztérium.
Az egészségügy átalakítását célzó csomag azonban nem nyerte el maradéktalanul sem a Magyar Orvosi Kamara (MOK), sem a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) tetszését, mind a két szervezet több kifogást is emelt a javaslatok ellen.
Az orvoskamara közleményében az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt nem támogatja, hogy a törvénytervezet a jelenlegi formájában kerüljön a törvényhozás elé.
Bár a szakdolgozók bérrendezését fontosnak tartják, az erőltetett ütemű átalakításban jelentős kockázatokat látnak. Az ellátórendszer szerkezeti korszerűsítése kapcsán a MOK elismeri, hogy az elkerülhetetlen, a túlzott centralizáció károsan hat a helyi kezdeményezésekre és kreatív megoldásokra, míg a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek.
A háziorvosi rendszer átalakítása kapcsán
felhívják a figyelmet az alapellátásban dolgozók magas életkorára, és leszögezik, hogy a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével.
A MOK mindemellett hangsúlyozza, hogy a magasan képzett, a magánszektorban és külföldön is keresett szakemberek számára olyan feltételeket kell nyújtani, amelyek stabilan versenyképesek, illetve az anyagi megbecsülés kiállja a jelenlegi 21,1 százalékos próbáját is.
Az orvoskamara szerint azonban ezekkel a célokkal a törvénytervezet több ponton szembemegy, fokozza a meglévő bizonytalanságot.
Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos vagy szakdolgozó napi háromórás munkába járásra kényszeríthető,
nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetők, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők.
További javaslatként a MOK az átalakításra vonatkozó hosszú távú koncepciót, terveket és tanulmányok nyilvánosságra hozatalát sürgeti, valamint kéri, hogy tegyék közzé a törvényjavaslat részletszabályainak és hatástanulmányainak, a modellkísérlet eredményeit, és ezeket bocsássák társadalmi és szakmai vitára, jóval több, mint ötnapos határidővel.
Az MRSZ a törvényjavaslat rezidenseket érintő részei kapcsán tett észrevételeit szintén közleményben tette nyilvánossá kedden. Első kérésüket az egészségügyért felelős államtitkárhoz címezték, akitől azt kérték, hogy a szakképzésüket előírt ütemben teljesítő rezidensek bérét semmiképp se lehessen csökkenteni. Egyetértésüket fejezték ki az egészségügy fejlesztésének szükségességével, és üdvözölték, hogy a jól teljesítő orvosok bérét ezután akár 40 százalékkal is lehessen emelni, ugyanakkor a tervezet azt is lehetővé tenné, hogy akár 20 százalékkal csökkentsék.
Problémaként vetették fel, hogy
a tervezet szerint a rezidens orvos munkavégzésének helyeként bármelyik, az adott megyében lévő városi kórház kijelölhető.
Ez nem pusztán az utazás tekintetében okozhat problémát, hanem abban is, hogy a szakorvosjelölt olyan intézményhez is beosztható, amely nem rendelkezik megfelelő akkreditációval az ő képzéséhez. Így a fiatal orvosok önhibájukon kívül szenvedhetnek késedelmet az előírt gyakorlatokkal és a szakvizsgával. Ennek elkerülésére az MRSZ szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a munkavégzés helyét a jóváhagyott szakképzési tervvel összhangban kell kijelölni.
Az MRSZ üdvözli, hogy az új szakképzési rendszer bevezette a részvizsgákat. A transzparencia biztosítására azonban javasolják, hogy a működési nyilvántartás tartalmazza ezeket az adatokat is, hasonlóan a szakvizsgák érvényességéhez, amelyet nyilvános adatbázisban már most is bárki ellenőrizhet.
