Világszerte átalakulóban van a gyermekellátás, hiszen egyre kevesebb az olyan gyermekbetegség, amelyet fekvőellátásban kell gyógyítani, és mind több az olyan, amelyet alapellátásban is lehet kezelni – hangsúlyozta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke a házi gyermekorvosi rendszer fontosságáról beszélve egy szűk körű háttérbeszélgetésen.
Magas a gyermekorvoshiány
Ennek ellenére a számok meglehetősen riasztók. Havasi Katalin közölte: a mintegy 1,4 millió páciensről gondoskodó összes házi gyermekorvos átlagéletkora 62 év.
Mindössze 30 százalékuk 60 év alatti, a 60–65 év közöttiek aránya 37, az ennél idősebbeké pedig 33 százalék.
A kollégák több mint egyharmada tehát a következő öt esztendőben tölti be a nyugdíjkorhatárt, és megfelelő utánpótlás hiányában nem lehet biztosítani az országos lefedettséget – hívta fel a figyelmet a szakember, aki arról is beszámolt, hogy jelenleg csaknem 1500 háziorvosi praxis van az országban – ezekben a beteglétszám most átlagosan 850–900 közötti, de ez várhatóan emelkedik –, és ennek körülbelül a 10 százaléka üres. A probléma nemcsak a vidéket, hanem Budapestet és környékét is érinti, sőt: éppen Pest megyében a legalacsonyabb a tízezer ellátandó lakosra jutó házi gyermekorvosi szolgálatok száma. Ráadásul évente kevesebb mint tíz házi gyermekorvos lép be a rendszerbe.
Ha megszűnne a házi gyermekorvosi rendszer, akkor vagy a felnőtt-alapellátásra hárulna az ő ellátásuk is, vagy egyre több gyermek kerülne kórházba, ami ellentétes a világszerte tapasztalható folyamatokkal
– fogalmazott az egyesület elnöke, aki a háziorvosok gondjai között említette a rezsit is, hiszen ők is nagyjából tízszeres áremelkedéssel kénytelenek szembesülni ezekben a napokban.
Modernebb rendelők kellenének
A HGYE megoldási javaslatának egyik fontos pontja, hogy a jelenleginél sokkal magasabb felszereltségű, modernebb színvonalú háziorvosi rendelők kellenének, amelyek találkoznak a fiatalok szakmai elvárásaival.
Az egyik ilyen berendezés a laborautomata,
amellyel végzett, például vérvizsgálat eredménye ugyanúgy bekerülne az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), mint egy szakrendelői-kórházi laborvizsgálaté.
Jelenleg ezeket a készülékeket vagy saját forrásból, vagy önkormányzati támogatással tudják megvenni a doktorok, de tervben van egy olyan országos program, amelynek részeként támogatási forrásból szerelnék fel technikai színvonalat emelő eszközökkel a rendelőket.
Vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára
Havasi Katalin emellett abban látja a megoldás kulcsát, hogy vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára. Mint mondta, a tapasztalat az, hogy a többség a gyermekorvosképzés során elveszíti az érdeklődését a háziorvoslás iránt. Ezt alátámasztja egy friss kutatás is, amely szerint a gyermekgyógyász-rezidensek és a szakorvosjelöltek 70-75 százaléka tervezi, hogy valamikor az alapellátásban dolgozzon, ám a szakvizsga megszerzése után ez az arány 37 százalékra esik.
A HGYE szerint mindenekelőtt meg kell ismertetni a hivatást és a helyszínt az orvostanhallgatókkal, ezért azt kezdeményezik, hogy a gyermekgyógyászjelöltek a képzésük két hónapját házi gyermekorvosi praxisokban töltsék.
A szakember is elismerte, hogy a tavalyi történelmi léptékű béremelés és a kollegiális vezetői hálózat megszervezése alapot adhat a jó egzisztenciát jelentő házi gyermekorvosi pálya kialakítására. Ám az egyesület további változtatásokat is elengedhetetlennek tart, köztük
- a nem szakorvosi feladatok delegálását a szakdolgozóknak – akikből doktoronként legalább kettőt tartanának indokoltnak –, így például a betegek személyes és telefonos előszűrését, ápolási tanácsadást, népegészségügyi szűrővizsgálatok elvégzését;
- ezért „cserébe” a házi gyermekorvosok – megfelelő hatáskör- és kompetenciabővítéssel – tehermentesíthetnék a szakellátást;
- bővíteni kellene a telemedicinás lehetőségeket;
- már a tanulmányok alatt érdemi pénzügyi támogatást kellene adni azoknak az orvostanhallgatóknak, akik a megfelelő vizsgák után helyettesítést vállalnak a betöltetlen praxisokban.
Azt ugyanakkor a már elért eredmények között említette, hogy
szinte minden megyében alakult homogén házi gyermekorvosi praxisközösség,
amely egy olyan alapellátási központ, ahol kiterjesztett szolgáltatással, szakemberek, gyermekspecialisták bevonásával készülnek magasabb színvonalú ellátást biztosítani.
A gyermekorvosi ügyeletre vonatkozóan ugyancsak vannak javaslatai az egyesületnek, amelynek az álláspontja szerint ki kell alakítani egy olyan telefonos triázsolási lehetőséget, ahol egy gyermekhez értő szakember dönt arról, hogy szükséges-e ügyeletes orvoshoz továbbküldeni a beteget.
