Nemzetközi kutatások szerint évente átlagosan mintegy egymilliárd ember kapja el az influenzát, így a betegség gazdasági hatásai a koronavíruséval mérhetők össze. Ráadásul a szakemberek azt jelzik előre, hogy az idén az átlagosnál intenzívebb influenzaszezon várható.

Feketéné Zeke Ildikó
Fotó: Komka Péter / MTI

Több mint tízmilliárd dolláros kiadás

Egy néhány évvel ezelőtti amerikai felmérés adatai azt mutatták, hogy csak az Egyesült Államokban évi 11,2 milliárd dollárra tehetők az influenzával kapcsolatos költségek a 18–64 év közötti, vagyis a gazdasági aktivitás szempontjából legfontosabb korcsoportban. Egy hasonló korábbi európai vizsgálat – amely az epidemiológiai-közegészségügyi cikkeket közlő BMC Public Healthben jelent meg – a szezon intenzitásától függően évi 6–14 milliárd euróra (ebből Németország egymaga tesz ki mintegy 3 milliárdot) becsülte az „influenzaszámla” nagyságát a 18–64 éveseknél. Ez azt jelenti, hogy 

globálisan mindenképpen tízmilliárd dolláros nagyságrendűek a kiadások,

illetve a betegség nyomán jelentkező munkaidő-veszteségek költségei.

Táppénz influenza miatt

E vizsgálatok azt is igyekeztek tisztázni, hogy elsősorban mely korosztályoknál jelentkeznek ezek az anyagi terhek. Általánosságban az mondható el, hogy minél fiatalabb érintettekről van szó, annál magasabb az influenza részesedése az oltással megelőzhető kórok költségmegoszlásában: a 18–49 éveseknél akár a 85 százalékot is eléri. Emellett az szintén megállapítható az egészségpolitikai kutatásokat közlő Health Affairs szerint, hogy a dolgozóknál magasabbak ezek a költségek, mint az időseknél.
A vizsgált országokban

az influenzában szenvedők 26–59 százaléka vesz ki betegszabadságot a fertőzés miatt. 

Norvégiában a leghosszabb, átlagosan 7,2 napos az influenza miatti táppénzes időszak, de Németországban (6,7 nap) és Franciaországban (6,5 nap) is hasonló hosszúságú.

Gazdasági szempontból is előnyös az oltás

„Amikor az influenzáról beszélünk, az esetek többségében az egészségügyi veszélyekre gondolunk, pedig a gazdasági kockázatok is hasonló nagyságrendűek. Elég csupán arra gondolni, hogy a mostani munkaerőhiányos környezetben egész ágazatokat béníthat meg átmenetileg egy kiterjedt járvány. Amikor a vállalatok a közelünkben zajló háború, az infláció és ez egyre erősebb válsághangulat miatt amúgy is rengeteg negatív hatásnak vannak kitéve, érdemes végiggondolni legalább az olyan kiszámítható veszélyforrások elleni védekezést, mint amilyen a szezonális influenza” – nyilatkozta Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

Ezeket az összefüggéseket elemezve egy amerikai tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb évben – vagyis a nagyon enyhe influenzaszezonokat leszámítva – gazdasági szempontból egyértelműen előnyös lenne a dolgozó felnőttek megelőző oltása, különösen a 18–50 évesek körében.